2019. június 8., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Médárd – német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”

Jimi Hendrix

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930c00-b5d9″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi György, II.(Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.). Erdélyi fejedelem (1648-1660), I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Szüleivel együtt ő is többször tartózkodott Munkácson. 1640-ben a váradi főkapitány és Bihart megye főispánja. Az erdélyi országgyűlés még apja életében 1642. február 3-án fejedelemmé választotta.  1644-ben a Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója volt. 1648. október 11-én lépett trónra. Kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, 1649-ben szövetséget kötött Bogdan Hmelnyickijjel, a kozákok hetmanjával. 1653-ban hűbéri fennhatóság alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1657-ben hódító hadjáratot indított Lengyelország ellen. Január 17-én országgyűlést tartott Visken. Négy törvénycikkelyt fogadtak el a rendek, majd 40 ezer fős sereggel elindult Lengyelország felé.  A hadjárat sikertelen volt, Lubomirszkij lengyel főmarsall bosszúból végigpusztította Munkácsot, Beregszászt, Muzsalyt, Szatmárt, Máramarost, felégette Visket. A fejedelem a csatában halálos fejsérülést szerzett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp

Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Elkészült a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna (1802)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70c00-b5d9″][vc_column_text]A VÁGYAK NÉGY KATEGÓRIÁJA (4)

„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lévő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?” (1Korinthus 6:19)

Testi vágyak. A Biblia azt mondja, hogy testünket használjuk ünneplésre, evésre, ivásra, éneklésre, táncra, ujjongásra és zenélésre. Ezek a vágyak és örömök emlékeztethetnek arra, hogy milyen jó a mi Istenünk. A testi dolgok nem választhatók el a lelkiéktől, hiszen testünk is úgy kelt életre, hogy Isten belénk lehelte a Lelkét. A Biblia nem ítéli el, ha vonzóak akarunk lenni, de valamit szem előtt kell tartanunk: „mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs ízlése” (Példabeszédek 11:22). Ugyanez az alapelv érvényes a férfiakra is. Hiszen Isten teremtette a testünket, és ő szereti a szépséget. Néhányan kezdeményezték a „fodrászat misszió” . Ez talán furcsán hangzik, hiszen az egész Bibliában egyetlen hajvágásról olvasunk: amikor Delila levágta Sámson haját. De a „fodrászat misszió” hasznos szolgálat lehet. Fodrásznál az emberek olyan problémáikat is elmondják, amit mással nem osztanának meg. így már könnyen beláthatod, hogy az ingyen felajánlott hajvágások hogyan válthatnak igazi szolgálattá a fizikai vagy lelki problémák miatt nehéz helyzetben lévő emberek számára. A fodrászokból és kozmetikusokból álló csoport Costa Ricába utazott, hogy olyan fiatal nők felé szolgáljanak, akik szabadulni akartak a prostitúcióból. Megtisztelték őket azzal, hogy ingyen gondozták azokat a testeket, amelyekről hosszú ideje senki nem gondoskodott, hanem csak tárgyként használták őket. Mi ennek a lényege? Talán újra át kell gondolnod szentírási alapon, hogy mi az igazán „lelki” dolog.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20c00-b5d9″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Prágai Szent Ágnes szűz

Prágában született 1205-ben. Szülei I. Ottokár cseh király és Konstancia, III. Bála magyar király leánya voltak. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, mert elhatározta, hogy Krisztusnak szenteli magát. 1234-ben belépett a Klarisszák prágai kolostorába. Assisi Szent Klárával igen jó barátságban volt, levelet is váltottak egymással. Ágnes buzgólkodása folytán templom és kórház is épült; az egykori nyomornegyedből karitatív központ lett. Nővértársainak idősebb nővére és lelki édesanyja, a szegényeknek és szűkölködőknek jótevője, torzsalkodó családtagjainak pedig békítője volt. Prágában halt meg 1282. március 2-án. Sírját 1930-ban tárták fel. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]