2019. szeptember 13., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kornél – latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Keresd az örömöt! Ott van körülötted!
Szépséget találni, hidd el, nem nehéz!
Ne hidd, hogy a mosolyt, mint ruhát, kinőtted!
Vidáman, jó kedvvel mindig többre mész!”

Aranyosi Ervin

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93361f-1e89″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Láng Mihály (Kálmánd, 1856. szeptember 13. –?, 1930. január 30.) Pedagógus, iskolaigazgató. Gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyban, az elemi tanítóképzőt Szatmáron és Máramarosszigeten, a polgári tanítóképzőt Pesten végezte. Szatmárnémetiben, Pancsován és Kapuváron tanítóskodott, majd 1881-85-ben ő volt a nagyszőlősi polgári iskola első igazgatója. Később Nagyszebenben és Sepsiszentgyörgyön lett igazgató, végül az eperjesi kisded-óvónőintézet igazgatójává nevezték ki.  Cikkei jelentek meg a Néptanítók Lapjában, a máramarosszigeti Nevelésben, a Polgári Iskolában, a Kisdednevelésben, a Népművelőben, a Kolozsvárban, a Beregben és az Ugocsában. Több magyar nyelvtankönyvet írt idegenajkúak számára.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Vedres Márk szobrász (1870) klasszicizáló stílusa ellenére az avantgarde útját egyengette.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7361f-1e89″][vc_column_text]HOGYAN KAPHATOD MEG, AMIT SZERETNÉL?

„Kívántok valamit… de nem kapjátok meg, mert nem kéritek.” (Jakab 4:2 RÚF)

Figyeld meg: 1) Vannak javak, amiket nem kaphatsz meg, amíg nem kéred őket. Ráadásul a „kérjetek és adatik néktek” csodákat tud tenni az önértékeléseddel. Képzeld el Celofhád öt lányának örömét, amikor kérésüket teljesítették. Nyilván volt elég biztonságérzetük ahhoz, hogy egyáltalán kérjenek, különben meg sem próbálták volna. Isten megváltott gyermekeként te is bátran mondhatod: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31). 2) Fontos az időzítés. „Az előrelátó, ha látja a veszedelmet, óvintézkedéseket tesz, az együgyűek pedig vakon belemennek, és megjárják” (Példabeszédek 27:12 NLT). Celofhád leányai akkor szólaltak fel, amikor még a pusztában voltak, a nép még nem foglalta el az Ígéret földjét. A jó tervezéssel semmi sem ér fel. Nem teheted meg, hogy ölbe tett kézzel üldögélsz, feltételezve, hogy majd mások törődnek a jóléteddel. Például nem akkor kell fizetésemelést kérned a főnöködtől, amikor épp bejelentették az áremelkedéseket. Celofhád leányai minden izraelita nő számára jobbá tették az életet. Tehát ha egy adott helyzetben felszólalsz, azzal nemcsak magaddal teszel jót, de mások számára is áldás leszel. 3) Igyekezz olyan helyzetet teremteni, amiben mindenki nyer. A csata még nem ért véget. Celofhád leányainak voltak nagybátyjai is, akik fellebbeztek az új törvény ellen, rámutatva, hogy ha ezek a nők másik törzsbeli férfihoz mennek feleségül, akkor földjeik másik törzshöz fognak kerülni. Ezért Isten újabb törvényt hozott, hogy csak a saját törzsükbeli férfihoz mehetnek feleségül, ha a földbirtokot meg akarják tartani (ld. 4Mózes 36:5-11). Ez lelki értelemben is igaz a házasságra: „szabadon férjhez mehet ahhoz, akihez akar, de csak az Úrban” (1Korinthus 7:39). Ugyanez érvényes a férfiakra is.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2361f-1e89″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Aranyszájú Szent János

A nagy tanító, a nagy prédikátor. 344 és 349 között Antiochiában született, előkelő családja révén kitünő nevelést kapott. Magasrangú katonatiszt apját korán elvesztette. Anyja nem kötött új házasságot, csakhogy teljesen fia nevelésének szentelhesse magát. János 18 évesen keresztelkedett meg. Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után aszketikus életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta „A papságról” című híres művét arról a papi eszményről, amit ő szeretett volna szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.

Öt évi ima, Szentírás-tanulmányozás, vezeklés és elmélkedés után egészsége megromlott, vissza kellett térnie a városba. Itt diakonussá szentelik, majd hat év múlva, 386-ban pappá szentelték, nagyhatású szónok lett, nyelve kristálytiszta görög nyelv volt. Világosan fejtette ki az igazságot, szebbnél szebb képeket és hasonlatokat alkalmazott. Az új adókivetések hírére a nép lázadozását sikerült bűnbánatra fordítania és a császár kegyelmét is sikerült kieszközölnie.

A császár csellel 397-ben konstantinápoly püspökévé, pátriárkájává tette. Konstantinápolyban is szigorú beszédeiben az erkölcs pontos szabályozására törekedett, szembeszállt a császári fényűzéssel, szót emelt az igazságtalanságok ellen. Emiatt a féltékeny előkelők 403-ban megfosztották főpapi székétől és kétszer is száműzték Kis-Örményországba. A viszontagságoktól elcsigázva Kománában (Pontusz) a Fekete-tenger mellett halt meg 407. szeptember 14-én.

Holttestét 438-ban átvitték Konstantinápolyba. Ezer bárka vett részt az ünnepi ceremóniában, és a gyermekei azoknak, akik száműzetésbe küldték, vagy küldették.

Példája: Mindenkor a legtökéletesebben végezd feladatodat!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]