2020. április 12. vasárnap, húsvét első napja
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gyula – bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.
Oxána – a Xénia orosz formájából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta.” Máté 28,5-6[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9331a1-e76e”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
Húsvét vasárnapja
Húsvétvasárnaphoz sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.
Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.
A középkorban egész Magyarországon elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. Erre utal, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence legkeletibb és legnyugatibb szögletében, valamint katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt előfordult. Legtöbbször férfiak vettek részt a határkerülésben. Járhattak gyalog és lovon egyaránt. Nagy lármával, zajjal haladtak. Közben azonban énekeltek és imádkoztak is. A szokás néhol összekapcsolódott a határbeli kutak és források tisztításával. A határkerülők járhattak nagyszombat estéjén, nagyszombat éjszakáján, de volt példa a vasárnap délelőtti határjárásra is. A húsvéti határkerülést gyakran emlegették a 18. századi határperekben, mint egy-egy földdarab hovatartozását bizonyító cselekményt
A katolikus egyházban elterjedt szokás az ételszentelés. Az ételszentelésnek nem volt előírt egységes időpontja. Egyes helyeken húsvét vasárnapján, a reggeli mise után, másutt a nagymise után került rá sor. Ismét másutt szombaton délután és este történt a szentelés, hogy a feltámadás után már fogyasztani lehessen a megszentelt ételeket.
A megszentelendő ételeket – tojást, sonkát, kalácsot, tormát, sót – kosárba rakták és szép szőtt vagy hímzett terítőkkel takarták le. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Győrffy István (Hidasnémeti, 1880. december 19. – Csákvár, 1959. április 12.) Botanikus. 1935-től több éven át gyűjtötte és tanulmányozta Kárpátalja flóráját: járt Ungvár, Munkács, Huszt és Rahó környékén, Kőrösmezőn és Nagybereznán, a Vereckei-szorosban, a Fekete-és Fehér-Tisza forrásvidékén. Gyűjtőútjai során több eredeti teratológiai térképet készített. Tanulmányt írt Kárpátalja növényvilágáról, röviden felvázolva a kárpátaljai botanikai kutatások történetét is.
Legjelentősebb művei: A Tisza forrásainál. Természettudományi Közlemények, 1939. szept.; Moharendellenességek a Keleti-Beszkidektől a Nyugati-Beszkidekig. Botanikai Közlemények, XXXVI. 1939.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- Rómer Flóris, archeológus (1815), bencés tanár volt, munkássága a magyar régészet történetében alapvető jelentőségű.
- Magyarországon először használnak papír oklevelet.
- Teleki Sámuel természettudós 1887-ben elérte a Kilimandzsárót, s elsőként feljutott a hó határáig.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-731a1-e76e”][vc_column_text]
A TÖVISEKEN TÚL
Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen. (1Pt 1,21)
A húsvéti időszakban voltunk. Egy új rózsabokrot ültettem, amikor az egyik tövis megszúrta az ujjamat. Óvatosan és figyelve a tövisekre széthúztam a bokor ágait, és felfedeztem az első duzzadó bimbókat. Ez a bokor a húsvét üzenetét jelentette számomra. Ha a töviseken túl tudunk tekinteni, megláthatjuk a bimbózó új életet és annak szépségét.
Ugyanez igaz fájdalommal és bánattal kapcsolatos személyes tapasztalatainkra. Lehet, hogy a kérdések, kétségek és bizonytalanságok tövisei megszúrtak minket, de bízunk Isten ígéreteiben. Ez a hit. Ugyanakkor keressük az új élet rügyeit. Ez a remény.
Reménnyel és hittel a fájdalmunk és bánatunk végén új életet nyerünk. Ez Isten húsvéti ígérete.
Imádság: Drága Urunk! Növeld hitünket a mai napra és reményünket holnapra! Ámen.
Jézus Krisztusba vetett hitem megtart. A benne való bizodalmam elvezet a feltámadáshoz.
Colin Harbach (Anglia, Egyesült Királyság)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-231a1-e76e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Krisztus feltámadása
Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát.
Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: „aeternum Nunc”, az isteni Most), azé, aki „Halott volt és íme él” (Jel 2,8). A megölt Bárány az Úr, aki eljövendő, hogy befejezze a világ történelmét. – A Krisztus föltámadása és fenségben való kinyilvánulása közt fut a „mi időnk”, a mi utunk. A hit fényében járunk, avagy – a hit homályában is, de szilárd hittel. Hitünk azok tanúságára támaszkodik, akik látták a Föltámadottat, de az Ő Lelkére is, akit belénk küldött. A körülöttünk levő világ, de a jövendő nemzedékek is azon hitben élnek, amit mi vallunk és tanúsítunk életünkkel.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]