2020. április 13., hétfő, húsvét második napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ida – germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ha szeretek valakit, akkor egyszerre ismerem fel benne, akivel teljesen egy vagyok, s aki teljesen más, mint én.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933356-db44″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Húsvéthétfő

A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

A locsolás jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket.

A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény, amihez tollcsévét erősítenek. Ebből engedik a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. A díszítőmotívumok lehetnek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, sőt életképek, feliratok is.

Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra sósavval rajzolnak mintát, vagy levelet kötnek a tojásra, ezután főzik meg a hagymahéjban, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovácsmesterek ún. patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. A kereskedelem, az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást, tojáscukrot, csokoládé nyuszikat. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből.

Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Derkovits Gyula festőművész (1894) szegény családban született. Baloldali kötődése miatt sokáig Ausztriában élt, képei azonosultak a minkássággal, a nyomor világával, számos alkotása a munkanélküliek, a kizsákmányoltak életét adja vissza.
  • Gergely pápa elrendelte a római Collegium Hungaricum és a Collegium Germanicum egyesítését.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73356-db44″][vc_column_text]

NEM ELVESZVE

Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert jobbomon van. (Zsolt 16,8)

Az orromban kömény, curry és etióp berbere fűszerek illata keveredett az égő fa füstjével és porral; cserekereskedők hangjaival és idegen nyelvű szavakkal telt meg a fülem Addis-Abebában, Afrika egyik legnagyobb szabadtéri piacán, a Mercaton. A körülöttem lévő gyönyörű színek, arcok és mosolyok rémálommá változtak, ahogy kisfiam keze kicsúszott az enyémből. Kétségbeesetten kerestem, és a félelem eluralkodott rajtam. De aztán néhány méterre tőlem megpillantottam az élénkpiros pólója hátát. Két kedves oromo nő fogta közre, hogy megérintsék szőke haját, és kék szemébe bámuljanak.
Gyorsan odaszaladtam, és így kiáltottam: „Fiam! Azt hittem, elvesztettelek!” Könny áztatta hangomat. „Anya, te mindig tudod, hol vagyok!” – válaszolta ő magabiztosan. Mekkora hit volt a hangjában!
Néha eltávolodunk Istentől, esetleg arra gondolunk, hogy elveszítette a nyomunkat. De ő sosem hagy el bennünket, sosem hagy cserben, és mindig tudja, hogy hol vagyunk. Bármi történik, bizonyosak lehetünk abban, hogy Isten mindig megtalál bennünket.

Imádság: Atyánk, Istenünk! Segíts, hogy mindig rád figyeljünk! Köszönjük, hogy sosem hagysz el minket. Ámen.

Amikor Isten kezét fogom, sosem veszek el.
Leigh Mackenzie (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK KÜLFÖLDRE UTAZNAK!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23356-db44″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent I. Márton pápa

Római presbiter volt, amikor 649-ben pápává választották. II. Konstantin császár az eretnek hitvallási forma aláírására akarta kényszeríteni. A pápa Rómában zsinatot hívott össze, és elítélte az eretnek tanításokat. Konstantinápolyba vitték. Ott halálra ítélték, majd Cherzonesoszba vitték, ahol 656. április 13-án meghalt. Holttestét Rómába vitték át. A vértanúk között tiszteljük.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]