2020. április 16., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Csongor – török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az életben vannak olyan helyzetek, amelyeket csak bizonyos keménységgel, néha kíméletlenséggel lehet elintézni. Sokszor attól való féltünkben, hogy kicsit kemények leszünk, fájdalmat okozunk, elodázzuk a döntést, és ezzel olyan súlyosabb helyzetet növelünk fel, amelyet már csak valóban kegyetlenül lehet megoldani. Elhalasztjuk a kisebb feszültségek vállalását, addig, amíg elkerülhetetlen lesz egy sokkal nagyobb feszültség kényszerű átélése.”

Popper Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9350ef-15b4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Karlovszky Gusztávné, Miticzky Ida (Munkács, 1883. április 16. – Bp., 1898. augusztus). Regény-és novellaíró. Apja Bereg megyei főügyész volt. Szülei gondos nevelésben részesítették, anyja zongorázni és festeni tanította. Jászay Pál történetíró több hónapot töltött munkácsi házukban, aki felkeltette érdeklődését a történelem iránt. Apja 1845-ben meghalt, ezért egy távoli rokonához, Balogh Ferenchez, Schönborn gróf jószágigazgatójához költözött. Nála ismerkedett meg a francia, német és angol irodalom remekeivel.

  1. október 11-én Munkácson férjhez ment Karlovszky Gusztáv ügyvédhez. 1862-ben Kecskemétre költöztek, mert férjét megválasztották a város főügyészének. Itt olvasta fel Ferenczy Idának első regényét. Sógora, Ilucz Oláh János pesti házában találkozott báró Kemény Zsigmond báróval, aki szintén írásra buzdította.  Amikor férjét királyi táblabírónak nevezték ki, akkor Budapestre költöztek. Sokat utaztak Bajorországban, Svájcban, Olaszországban. 1868-ban tevékenyen részt vett az országos nőegylet létrehozásában. 1878-ban elhunyt a férje. Nagy gonddal nevelte fiait. Endre országos allevéltárnok, Bertalan festőművész, Munkácsy Mihály tanítványa, Géza gyógyszerész és szerkesztő lett.

Első irodalmi kísérlete Goethe Mignonjának fordítása volt, amely a Hölgyfutárban (1862) jelent meg. Több, a Rákóczi-szabadságharc korában játszódó elbeszélése látott napvilágot a Fővárosi Lapokban. A szabadságharc és az azt követő megtorlások idejéről szóló visszaemlékezéseit Néhány lap egy munkácsi hölgy naplójából címmel írta meg (Magyarország és a Nagyvilág). Egyik elbeszélésének a munkácsi várban raboskodó Kazinczy, egy másiknak a munkácsi vashámor szobrásza a hőse. Érdekes visszaemlékezéseket közölt Munkácsy Mihály gyerekkoráról, a munkácsi-lavocsnei vasútépítkezésről, a munkácsiak fürdőzéséről, a beregi vadászatokról, amelyekből megismerhető a XIX századi Munkács társadalmi élete.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Makláry Zoltán színész (1896) Kossuth-díjas, klasszikus darabokban népi figurák ízes ábrázolója volt.
  • Zala György szobrász (1858) a neobarokk irányzat legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza. Legnagyobb szobrászi feladatát 1894-ben nyerte el a budapesti Millennium emlékmű megbízásával, de a Hősök terén lévő munkát csak 1920-ban fejezte be.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-750ef-15b4″][vc_column_text]

LÉGÖRVÉNY

Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki? (Mt 8,27)

10 éves koromban az első repülőutamat végig aludtam. Meglepetésemre a földet érés kicsit kemény volt. Rémültem ébredtem fel, megragadtam édesapám karját, mert úgy éreztem, hogy biztosan azonnal meghalunk. Megfogta a kezemet, és ennyit mondott: “Minden oké! Földet értünk.” Megkönnyebbülten sóhajtottam föl, és csodálattal pillantottam meg a várost. Majd az előttünk álló élményekre gondoltam.
Amikor erre emlékezem, azon tűnődöm, hogy nem ugyanígy éreztek-e a tanítványok a mai olvasmányban? A tenger viharos volt, és Jézus aludt. Amikor felébresztették, Jézus lecsillapította félelmeiket, majd lecsendesítette a vihart is. A tanítványok elámultak azon, amit Jézus tett.
Vannak olyan idők, amikor úgy érezzük, hogy körülöttünk minden a feje tetejére állt. Összezavarodunk, csalódottak vagy bátortalanok vagyunk. Még ha úgy véljük is, hogy a pusztulás szélén vagyunk, nyugalmat találhatunk, ha arra gondolunk, hogy Jézus velünk van, és lát minket a vihar közepette is. Amikor az életünk “légörvénybe” kerül, nem kell félnünk. Hívhatjuk Jézust, aki képes lecsillapítani bármit, ami félelmetesnek tűnik.

Imádság: Drága Urunk, segíts nekünk kitartani melletted akkor is, amikor az élet meggyötör minket! Emlékeztess arra, hogy a vihar közepette is hívjunk téged! Ámen.

Amikor az élet kemény, Jézust hívom segítségül.
Adrienne Rayfield (Dél-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK A PILÓTÁKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-250ef-15b4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Soubirous Szent Bernadett

Bernadett 1844. január 4-én született Lourdes-ban, szegény munkáscsaládból. Már gyermekkorában sokat kellett dolgoznia. 14 éves volt, amikor 1858. február 11 és július 16 közötti időben tizennyolcszor megjelent neki a Szűzanya. Mária azt mondta neki, hogy nem ebben az életben, hanem a túlvilágon teszi boldoggá.

A jelenések miatt sokat zaklatták még az egyháziak is addig, amíg a jelenéseket hivatalosan el nem ismerték. Jelen volt még, amikor Lourdes-ban megépült az altemplom. Azután 1866 júliusában bevonult a Caritas és Iskolanővérek Nevers-i kolostorába. Meg nem értés, betegség és szenvedés volt itt is a sorsa. Fogadalmát is csak akkor tehette le, amikor betegsége életveszélyesre fordult. Mindössze 35 évet élt. 1879. április 16-án halt meg a Nevers-i kolostorban. Holttestét épségben találták meg, amikor 30 év múlva felnyitották a sírját. Így látható teste most is a templom oldalkápolnájában. 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]