2020. április 21., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Konrád – német eredetű; jelentése: merész + tanács.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni.”
Albert Einstein
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93117c-b3ac”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Siegmeth Károly (Znaim, Morvaország, 1845. szeptember 11. – Munkács, 1912. április 21.) Vasúti mérnök, MÁV-igazgató, barlangkutató. Tanulmányait a bécsi, zürichi és müncheni egyetemeken végezte, ez utóbbin segédtanárként is működött. 1869-ben gépészmérnökként a Tisza vidéki vasút szolgálatába lépett. 1878-ban megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesület Keleti-Kárpátok osztályát, melynek titkára és elnöke is volt. Sok idejét szentelte a Keleti-Kárpátok tanulmányozásának és a külfölddel való megismertetésének. Kirándulásokat, turista vándorgyűléseket, kiállításokat szervezett. Terjesztette és fejlesztette a Keleti-Kárpátokban a háziipart. Ő rendezte a szobránci, máramarosszigeti, nagybányai, munkácsi és ungvári kiállításokat. Ő szorgalmazta az ungvári kerámiaiskola létrehozását. Neki köszönhető az Aggteleki cseppkőbarlang szakszerű felmérése és a versfői mesterséges bejárat létesítése. A Kárpátokra vonatkozó írásai megjelentek a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyveiben.
Forrás: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– A magyar Országgyűlés a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából törvénybe iktatta a történelmi eseményt (1896)
– Bíró Zoltán, irodalomtörténész, (1941) egyetemi tanár, az MDF alapító tagja, ügyvezető elnöke. 1990-ben kilépett a pártból.
– Táncsics Mihály író, politikus (1799) politikai röplapjaiban a reformellenzék programjának elfogadásáért harcol. Bebörtönzik, de 1848. március 15-én kiszabadítja a pesti nép. A szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött, az illegalitásban ellenállásra szólított az önkényuralom ellen, ezért ismét börtönbe vetették, a kiegyezéskor csaknem megvakulva szabadult.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra (Honfoglalás Egyesület 2000.)[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7117c-b3ac”][vc_column_text]
AZ EGYEDÜLLÉT EREJE
Jézus így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! (Mk 6,31)
Szeretem a munkámat – hetedikeseket tanítok – de elég megerőltető. Egész nap a diákok igényeivel és kérdéseivel foglalkozom: „Kaphatok egy kis vizet?” „Elmehetek a nővérhez?” „Nem értem a hármas pontot.” Az óráim között értekezletek, szülői konferenciák és rengeteg fénymásolás van. Megtiszteltetés tanítani, de néha szükségem van pár csendes percre egyedül, hogy mondjak egy imát, vagy gondolkodjam és feltöltődjek.
Vannak, akik nem szeretnek egyedül lenni, pedig az lehetőséget teremt lelki életünk fejlődésére. Jézus arra kérte a tanítványait, hogy menjenek vele pihenni, egy kicsit elmenekülve a tömegtől. Tudta, hogy a csendes magány megújít.
Jézus gyógyító és tanító is volt. Ahogy utazott és tanított, a tömeg szakadatlanul követte. Azt kérték tőle, hogy tanítsa őket, tegyen csodákat és gyógyítson. Ő pedig időnként félrehúzódott, hogy Istennel beszéljen, és megújítsa erejét.
Nem kell félnünk vagy tartanunk attól, hogy időnként magunkban vagyunk. Fontos ideje ez a pihenésnek, imának, lelki megújulásnak. Ahogy Jézus mondta: „Jöjjetek velem…, és pihenjetek meg egy kissé!”
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük az egyedüllét pillanatait, amikor veled lehetünk. Hadd keressük gyakran ezeket a pillanatokat! Ámen.
Hol tudnék ma egyedül maradni, és Istenhez szólni?
Sharon Wright Mitchell (Georgia, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2117c-b3ac” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Anzelm püspök, egyháztanító
1034-ben Olaszországban született. Bencés kolostorba lépett, 1078-ban apát lett. Hódító Vilmos angol király innen hívta meg, és 1098-ban a pápa Canterbury-i érsekké nevezte ki. A püspöki székek betöltése (investitura) harca miatt menekülnie kellett és 1103-ban Rómába ment. Érseki székét 1106-ban foglalhatta el újra. Három évre rá, 1109. április 21-én halt meg. Eredeti gondolkodású és igen termékeny író volt.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]