2020. április 29., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Péterhéber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]A szellemes visszavágás olyasvalami, ami huszonnégy órával később jut az ember eszébe.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933bcc-f384″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi László, gróf (Zboró, 1633. április 29. – Nagyvárad, 1664. május 27.). Sáros vármegye főispánja, naplóíró.  Apja Rákóczi Pál országbíró, anyja Hetesi Pethe Anna, nagyapja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. Birtokai voltak a beregszászi járásban, háza Kaszonyban. Felesége a munkácsi uradalommal szomszédos gazdag szentmiklósi uradalmat vitte a házasságba.

Rákóczi László korán árvaságra jutott. Anyjával Bécsbe költözött, ott nevelkedett a császári udvarban. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1647-48-ban egy évet töltött a magyarországi végvárakban, majd a császári családdal Spanyolországba utazott. 1651-ben meglátogatta Zrínyi Miklóst Csáktornyán, s részt vett a török ellen Kostajnicánál vívott győztes ütközetben.  Ugyanebben az évben végleg hazatért Zboróra, s átvette Sáros vármegye irányítását. Nagynénje, Lorántffy Zsuzsanna ráíratta Munkácsot.

1655-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A fejedelem rokonaként s magánemberként aktív szerepet vállalt a lengyelországi hadjárat előkészítésében. Az 1657-es hadjárat idején udvara fontos központ volt, svéd, kozák követségeket fogadott, továbbította a híreket. 1658-ban II. Rákóczi György és a bécsi udvar között közvetített. A megyéjében kitört vallási viszályok és személyes ellentétek miatt Lorántffy Zsuzsanna kitagadta végrendeletéből.

1660-ban Várad török ostroma idején csapatokat gyűjtött, sürgette a város megsegítését. Az evangélikusok és a katolikusok közötti ellentétek lecsillapításán fáradozott. 1661-ben részt vett Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre való térésének előkészületeiben.

Öt éven keresztül, 1653-1658 között naplót vezetett, amiben nagy részletességgel jegyezte fel az eseményeket. Többször meglátogatta Munkácson Lorántffy Zsuzsannát, jó viszonyban volt az ungvári Homonnai Drugeth Györggyel, az ugocsai Perényi Gáborral, a huszti Rhédey Lászlóval és a vidék más neves személyiségével.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Fényes Adolf festő, a kritikai realizmus jelentős képviselője volt (1867)
  • A Hunnia Filmgyárban megindul a hangosfilm-gyártás (1931)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73bcc-f384″][vc_column_text]

NYISD FÖL SZEMEMET!

Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. (Zsolt 119,18)

Amikor Jézus arrafelé haladt, az út mellett ülő két vak ember elkezdett kiáltozni felé. Mikor megkérdezte: “Mit akartok, mit tegyek veletek?”, ezt felelték: “Uram, nyisd meg a szemünket!”
Amikor elképzelem, hogy Jézus odajön hozzám, és ugyanezt a kérdést teszi föl, nagy fejtörést okoz a válaszadás. Igen, vannak rendezetlen számláim, amelyek megnyomorítanak. De nem vagyok benne biztos, hogy a “Fizesd ki a számláimat!” lenne a helyes válasz, – ez csak átmeneti megnyugvást jelentene.
Sok gondolkodás és imádság után azt hiszem, megvan a válaszom, a Szentlélek felfedte előttem. A meglepő ebben az, hogy ez egész idő alatt ott volt az igében. Ahogy folytattam az imádságot, megadtam a válaszomat Jézusnak: “Uram, nyisd föl a szememet!”
Emlékszem, milyen sokszor kértem Jézust, hogy nyissa fel a szemem, hogy láthassam Isten titkait; hogy megnyissa a fülem, hogy hallhassam; és hogy megnyissa az elmém, hogy valóban megértsem őt. Ez a Jézustól kapott drága ajándék közelebb von Istenhez.

Imádság: Drága Jézus, köszönjük neked a meghallgatott imádságokat. Köszönjük, hogy megkönyörülsz rajtunk, és belevonsz a veled való kapcsolatba. Ámen.

Mit akarok, hogy Jézus tegyen velem?
Jabulile Gubula (Gauteng, Dél-Afrika)

IMÁDKOZZUNK AZ ADÓSSÁGGAL TERHELT EMBEREKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23bcc-f384″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sziénai Szent Katalin egyháztanító

1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. Nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és “Dialogus” című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]