2020. április 5., virágvasárnap

Szerző: | 2020.04.05., 00:00 | Kalendárium

Örkény István

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Vince – latin eredetű; jelentése: győztes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Fájdalmas a bukás, de még rosszabb soha meg nem kísérelni, vajon sikerül-e.”

Theodore Roosevelt

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a742-393f”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Virágvasárnap

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.

Helyenként más-más dolgot tulajdonítottak neki, de a legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát.

A húsvéti ünnepkörben, így virágvasárnap is szokás volt, hogy a lányok – esetleg a legényekkel együtt – a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal, énekszóval vonultak végig a falu utcáin.

Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kovách János, Pásztélyi (Velejte, 1826. május 8. – Ungvár, 1891. április 5.) Gör. kat. püspök. Apja korán meghalt, özvegy édesanyja nevelte. Iskoláit Nyíregyházán és Ungváron végezte, Kassán és Szatmáron filozófiát hallgatott. 1844-ben munkácsi papnövendék lett, kitűnő eredménnyel végezte el a teológiát, ezután a püspöki udvarban alkalmazták. Papnövendék korában beutazta Ausztriát, Stájerországot és Olaszországot. 1849. július 1-jén szentelték pappá. Técsőn lett segédlelkész, majd Huszton helyettes lelkész. A szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartásért az orosz csapatok elfogták, s csak püspöke közbenjárására szabadult. 1858-ban kerületi alesperes, 1867-ben főesperes lett. 1869-ben a huszti kerület választott országgyűlési képviselője volt. Ebben az évben Máramaros vármegye püspöke vidéki helynökévé nevezték ki. 1870 márciusában Máramarosszigeten lelkész, majd apát lett. Nem sokkal később elfoglalta a munkácsi püspöki széket. Az ószláv liturgiát magyarra fordította, ő tartotta Ungváron az első magyar hitszónoklatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Greguss Zoltán színész 1904-ben született, nagy erejű jellemábrázoló, kitűnő intrikus, de vígjátékokban is otthonosan mozgott, mint elegáns negatív hős.
  • Mária Terézia megalapítja a Szent István rendet, a kiváló polgári és egyházi tevékenység jutalmazására (1764)
  • Örkény István író születése (1912). Az ’56-os forradalom és szabadságharc után nem publikálhatott. Groteszk látásmódja, kesernyés humora, szatirikus képessége kitűnően érvényesül a rövid műfajokban: Tóték, Macskajáték.
  • Megalakult a kulturális, közéleti tevékenységet folytató Honfoglalás 2000 Egyesület (1999).
  • Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság (1846).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a742-393f”][vc_column_text]

CSODÁLATOS ÁLDÁS

De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem. (Jn 17,20)

Az esküvői fogadásunkon a nagyszüleim egyik barátja, aki születésem óta ismert, megölelt, és azt mondta, édesanyám nagyon büszke lenne most rám. Nagyon örültem ennek a múlthoz fűződő kapcsolatnak, főleg azért, mert édesanyám és a nagyszüleim már nem éltek.
Azon azonban meglepődtem, hogy a férje is megölelt, és megfogta a kezem. Nem emlékszem, hogy valaha is beszélgettünk volna, mégis azt mondta: “Kislánykorod óta imádkozom érted.” Azon az estén ez a mondat jelentette számomra a legtöbbet. Én addig a napig nem is tudtam erről az emberről, ő mégis mindvégig imádkozott értem. Hálás voltam ezért a csodás áldásért.
Mielőtt Jézust elárulták és megfeszítették, értünk imádkozott. Először azt kérte, hogy Isten őrizze meg a tanítványait a hitben, és szentelje meg őket. Rájuk bízta Isten beszédét, hogy osszák meg másokkal, ahogyan ő is megosztotta velük. Majd imádkozott azokért, akik az ő szavukra hisznek, vagyis értünk.
A Krisztus testében mi mindannyian egy család vagyunk, és a szeretetünket azzal is megmutathatjuk, hogy egymásért imádkozunk.

Imádság: Atyánk, add, hogy másokat a te szemeddel és a te szereteteddel lássunk! Tégy érzékennyé mások szüksége iránt, és emlékeztess, hogy imádkozzunk értük! Ámen.

Ma elmondom valakinek, hogy imádkozom érte.
Melinda VanRy (New York, USA)

IMÁDKOZZUNK A FRISS HÁZASOKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a742-393f” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Ferreri Szent Vince O.P.

Spanyol nemesi családból származott. A nyugati egyházszakadás idején lépett fel, mint a hit rendíthetetlen hirdetője. Dominikánus szerzetes lett. Tanulmányai befejeztével Valenciában a Szentírás-magyarázat tanára lett. Itt kezdte térítő munkáját a zsidók között. Állítólag csak Spanyolországban 25 ezer zsidót és 8 ezer mórt térített meg. Mint apostoli hithirdető, bejárta Skóciát és Írországot. Fáradhatatlanul prédikált, gyóntatott, térített pogányokat, eretnekeket és hitükben lanyhákat. Észak-Franciaországban, Vannes-ban halt meg 1419. április 5-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This