2020. február 22., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gerzson héber eredetű; Jelentése: az idegen, a száműzött.

Margit – a Margaréta régi magyaros formája. Jelentése: gyöngy.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Nekem arra van szükségem, aki tengerre nyíló ablak, nem pedig tükör, amely unos-untig csak engem mutat.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9330a7-5552″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bornemisza Péter, Abstemius (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza). Író, ev. prédikátor és szuperintendens.  Szüleit 1541-ben egy török támadás alkalmával elvesztette, a felső-Tisza-vidéki nemesi udvarokban nevelkedett. 1548-tól Kassán diákoskodott, de onnan 1553-ban menekülnie kellett. Pontosan nem lehet tudni, hová ment, de műveiben számos arra vonatkoztatható adat található, hogy Ungvár, Beregszász, Nagyszőlős és Huszt környékén járt. Többször említést tett például az ungvári pálos kolostorról, amelyet 1384-ben alapított Homonnai Drugeth László. A gazdag kolostort 1553-ban és 1556-ban Homonnai Drugeth Ferenc kifosztotta és lerombolta. Bornemisza tudott a pusztításról, a Homonnai Drugetheket egyébként is többször említi kegyetlenségük okán. Mivel a költő 1557-től külföldön tartózkodott, a műveiben szereplő Ung megyei urakat, Tibai Gergelyt, Serédi Gáspárt és Csikós Andrást még fiatalkorából kellett ismernie. Gyermekkorában láthatta Kálmáncsehi Sánta Mártont is, aki 1552-ben Munkácson, majd Újhelyen volt pap, és ugyancsak gyerekkori ismerőse lehetett a huszti Balázs prédikátor is.

A vidéken akkoriban élénk irodalmi élet zajlott; a Perényiek támogatását élvezve itt működött az erazmista Komjáti Benedek, a lutheránus Gálszécsi István, Farkas András, Székely Balázs, Dobai András, Benczédi Székely István, Radán Balázs. Ezek az írók ismerték egymást, és Bornemisza is ismerte műveiket, hisz később ki is nyomtatta őket. 1556–57-ben Huszton tartózkodott, látta, amint 1557. január 20-án Izabella katonái elfoglalták a várat. A keserves, éhínséggel és skorbutjárvánnyal kísért ostromot, amelynek során a vár nyolcszáz védőjéből mindössze negyvenen maradtak életben, Bornemisza később Ördögi kísértetek című művében írta le. Huszton szerezte a Cantio de Szent János látásáról c. énekét és a Siralmas énnéköm kezdetű búcsúversét, a világi témájú magyar líra egyik első remekét.

Husztról külföldre ment tanulni. 1564-től Balassi János prédikátora lett Zólyomban, ő nevelte és tanította Balassi Bálintot.

1565-ben Balassi János megbízásából a Schwendi Lázárral együtt hadakozó Balassi Menyhárt táborában járt Ungváron. A vidéken látott-tapasztalt élményeit novellaszerű elevenséggel örökítette meg műveiben.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Bornemissza Péter, író, evangélikus prédikátor, a magyar protestantizmus egyik legnagyobb alakja, társadalomkritikus, a régi magyar próza kiemelkedő képviselőjének születése (1535).

Pollack Mihály tervei szerint felépült Pesten az ország legnagyobb (Deák téri) evangélikus temploma (1811).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-730a7-5552″][vc_column_text]

A MENNYBE TEKINTVE

A jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. (Róm 8,18)

Hajlamos vagyok arra, hogy ne sokat elmélkedjem a mennyről, helyette inkább a világi előnyökre koncentráljak, például a mozizásra, finom ételekre és a pecázásra. Isten azonban arra vezet bennünket, hogy “Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel” (Kol 3,2).
A gondolataim átirányításában segítséget kaptam, amikor a Bibliában elolvastam a menny leírását. A Szentlélek segítségével megpróbáltam magam oda képzelni. Egyszer – az én mennyről alkotott képzetemben – megjelent egy kastély, több holdnyi őszi erdővel, baráti társasággal és személyes együttlétben magával Jézussal. Ettől nagyon izgatott lettem, és azóta várakozva fordulok a menny felé. Természetesen a menny sokkal jobb lesz bárminél, amit csak el tudok képzelni.
Rájöttem, hogy így tekintve a mennyre, segített abban, hogy megértsem, az én pillanatnyi nehézségeim semmik ahhoz a dicsőséghez képest, amit ott fogok megtapasztalni. Ha a mennyben ránk váró örömöket őrizzük a gondolatainkban, akkor az életutunk örömteli lesz.

Imádság: Segíts nekünk Istenünk, hogy minden nap hálásak legyünk Krisztus áldozatáért, amíg csak megtaláljuk otthonunkat nálad a mennyben. Ámen.

Ha a mennyről gondolkodom, még inkább hálás vagyok Krisztus áldozatáért.
Richard Kehoe (Kalifornia, USA)

IMÁDKOZZUNK HÁLÁS SZÍVÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-230a7-5552″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Péter apostol székfoglalása

A IV. századtól kezdve ünneplik ezt az ünnepet, az Egyház egységének kifejezésére. Péterre, kegyelmével erősíti ma is Egyházát.

Urunk, Jézus Krisztus Szent Péter apostolnak ígérte meg: “Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat.” Péter apostol, amikor az angyal segítségével csodálatos módon megszabadult Heródes király börtönéből, megerősítette a jeruzsálemi híveket, és “más helyre” távozott. A szíriai Antiochiában akkor már sok hívő volt, és az ő első püspökük lett Szent Péter. Antiochiai székfoglalását ünnepeljük a mai napon. Ott nevezték először a Krisztus-hívőket keresztényeknek.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]