2020. február 3., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Balázs latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A megkötöttség minden formája a lélek tulajdonképpeni erejét köti meg, s (…) az ember igazi értéke csak akkor kerül előtérbe, amikor megszabadul az elfogódottságtól.”

Stefan Zweig

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b151-3e41″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1757-ben Kitaibel Pál orvos, világhírű botanikus. Emlékét 44 róla elnevezett növény és állatfaj őrzi, 13243 lapból álló herbáriuma a Természettudományi Múzeum oltalmában van. Korabeli jegyzeteiből kitűnik, miként fonódott össze a természettudomány művelése és a kifejezőeszközökben mérhetetlenül gazdag magyar nyelv. Néhány, ma már többnyire ismeretlen növényfajta elnevezése naplójából: cseregalagonya, naprózsa, aranyfürt, juhcsenkesz, csomós ebír, müge, homoki baltacim, stb.

Csoóri Sándor (1930) költői munkássága mellett közéleti szerepet is vállal, a lakitelki tanácskozás (1987) egyik előkészítője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b151-3e41″][vc_column_text]

MENNYEI KILÁTÁS

Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. (Kol 3,2)

A hálószobám ablaka alatt növő öreg nyírfának hatalmas lombkoronája volt, amivel teljesen betöltötte a kilátást az ablakból. Nagyon szerettem figyelni rajta az évszakok váltakozását. Nemrég azonban egy baleset miatt kipusztult a fám. Először szomorú voltam, mert olyan üresnek és sivárnak éreztem így a kilátást. Aztán az ágyamban fekve észrevettem, hogy most először látom az eget az ablakból. Ma már szeretem nézni az ég sokféle színét – nappal a kék égen a fehér felhőket, éjjel a holdat és a csillagokat. Így imádságaim közben is kilátásom nyílik a mennyre, és ez örömmel tölti be a szívemet.
Néha azonban itt északon az ég szürke és lehangoló; ilyenkor alig lehet látni a napot és a csillagokat. Hasonlóképpen a lelki életünkben a hibáink és a nehézségeink zavarhatják az Istennel való kapcsolatunkat, bár Isten irántunk való kegyelme soha nem változik. Ilyenkor ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, ami elválaszt, dönthetünk úgy, hogy a vele való kapcsolatra figyelünk.

Imádság: Drága Urunk, adj bölcsességet, hogy a te folyamatos jelenlétedre és ne a nehézségeinkre koncentráljunk! Ámen.

Mi tart vissza attól, hogy időt töltsek Istennel?
Maire Simm (Tallinn, Észtország)

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY LE TUDJUK KÜZDENI AZ AKADÁLYOKAT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b151-3e41″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Balázs püspök és vértanú

Szent Balázs püspök közbenjárását kérjük a torokbaj és minden más bajból való szabadulásért. Hitünk elűzi a félelmet, és megerősít az Isten követésében.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
A BALÁZS-ÁLDÁS KÖNYÖRGÉSE
Szent Balázs püspök, vértanú közbenjárása által szabadítson meg és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
A hagyomány szerint az örményországi Szebaszte városának volt a püspöke a IV. században. A börtönben megmentette egy gyermek életét, aki halszálkát nyelt. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban Liciniusz császár idejében lefejezték. Az ünnepéhez kötődő balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják.
Élete: 
Nevének megfelelően (Blasius=Basilius=király) igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek véghosszat nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg. A 3. század második felében élt, s 316 körül szenvedett vértanúhalált.
Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával egy szívvel lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.
Az üldözés Szebasztéba is elhatott és természetesen elsősorban a nyáj pásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. Szebaszte pogány prefektusa Agricola azonban elfogatta. Miközben a katonák a városba vitték Balázst, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. Ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.
Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. “Üdvözlégy Balázs – mondotta -, akit Agricola és az istenek kegyelnek”. Mire a szent: “Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök”. Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet, s mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, lefejeztette őt. A hívők emlékezet úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő közbenjárását kérik biztos meghallgatást remélhetnek.
Szent Balázs segítségülhívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és megáldja őket e szavak kíséretében: “Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól”. A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő- és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innét kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent közé (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tiszteljük.

Szent Anszgár (Oszkár) püspök OSB

Szent Oszkár előkelő frank családból származó bencés szerzetes. Már egész fiatalon a Padeborn melletti új Korvey apátság kolostor-iskolájának vezetője. Nagy tudása és ékesszólása miatt az apátság templomának neves prédikátora. Hamburg-Brémai érsek lett. Harald dán király kérésére Jütlandba ment az üdvösség örömhírét hirdetni. Rövid időn belül iskolát alapított azoknak az ifjaknak a nevelésére, akiket egyházi szolgálatra szántak. Néhány év múlva Björn svéd király kérésére svéd földön ugyancsak eredményes térítő munkát végzett. Mivel elsőnek hirdette dán és svéd földön az Evangéliumot, “Észak apostolának” nevezték. Életét szigorú önmegtagadásokkal élte, minden pénzt a szegények támogatására fordított. Térítő útjain kétkezi munkájával tartotta fenn magát és társait.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]