2020. február 8., szombat

Szerző: | 2020.02.08., 00:00 | Kalendárium

Móra Ferenc

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aranka – magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

Salamon – héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A pénz kitaláció, haszontalan papírdarab, ami csak attól értékes, hogy nagyszámú ember értéket tulajdonít neki. A rendszer hitalapon működik. Nem igazság vagy valóság, hanem kollektív hit.”

Paul Auster

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c7f0-9014″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tomcsányi Vilmos (Bp., 1880. február 8. – Bp., 1959. május 7.). 1942-től 1944 májusáig Kárpátalja kormányzói biztosa. A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogászdoktori diplomát, majd Berlinben, Párizsban, Londonban és az USA-ban képezte magát tovább. 1906-tól miniszteri fogalmazó az igazságügy-minisztériumban. 1918-tól miniszteri tanácsos lett, majd helyettes államtitkár a külügyminisztériumban. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották a vásárosnaményi kerületben, amelynek 1926-ig kisgazdapárti képviselője volt. 1920-22-ben igazságügyi miniszter, 1927-38 között kormánypárti országgyűlési képviselő.

Mint elismert jogász, az 1930-as évek elején ő képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróságon. 1941 decemberének végén Kozma Miklós halála után nevezték ki Kárpátalja harmadik kormányzói biztosának. Megtanult ruszinul. Tisztségéről 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor mondott le.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ferenczy Károly festő (1862) a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, aki Nagybányán és Budapesten alkotta a legjelentősebb műveit: Józsefet eladják testvérei, Márciusi est, Madárdal, Hegyi beszéd, stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c7f0-9014″][vc_column_text]

A HIT ÚTTÖRŐI

Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. (Zsolt 90,1)

Közigazgatási dokumentumok kutatása közben találtam egy emlékiratot egy olyan családról, akik úttörő telepesek voltak a szülőhelyemen az 1800-as években. Megindító volt felfedezni, hogy ők és az én családom együtt építettek gyepházakat, termesztettek növényeket, nevelték gyermekeiket, és alapítottak templomot a zord préri közepén, ahol metsző hideg van télen és tikkasztó forróság nyáron. Volt egy feljegyzés arról, hogy egy rendkívüli válság idején ükapám emlékeztette ezt a zárt közösséget, hogy Isten azon munkálkodik, hogy minden a javukra szolgáljon, ahogyan ígérte ezt (Róm 8,28). Ez mindennél többet mond arról, hogy ükapám számára Isten volt a fő menedék.
Szerencsésnek érzem magam, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt a családom Istenben bízott, akit én is tisztelek. Van egy sok generáción átívelő hitbeli örökségem.
A 90. zsoltár verse most igazán többet jelent, mint valaha. Szülőként, nagyszülőként vagy barátokként mindannyiunknak lehetőségünk van arra, hogy az utánunk jövő nemzedékekre hatással legyünk. Erősítsük ezt meg a zsoltárossal együtt: “nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt” (Zsolt 78,4).

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy életünk és szavaink kifejezzék a különleges erődbe, szeretetedbe és hatalmadba vetett hitünket! Ámen.

Hogyan adom tovább a hit örökségét az utánam jövőknek?
Beverly Taylor (Arizona, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÚJ KERESZTÉNY KÖZÖSSÉGEKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c7f0-9014″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Emiliáni Szent Jeromos, nevelő

1481-ben született Velencében. 15 éves korától kezdve katonáskodott. 27 éves korában, 1508-ban katonai parancsnokként fogságba esett, és a börtönben rettenetes elbánásban részesült. Csodálatos szabadulása után bilincseit Treviso-ban a Szűzanya oltárára helyezte, és az árvák nevelésére szentelte életét. 1518-ban, 37 éves korában pappá szentelték. Mint pap, megalapította a szamaszkai szabályozott papok társulatát a betegek gondozására, és az árva gyermekek nevelésére. 1537. február 8-án halt meg a pestisjárvány áldozataként. Sírja Samascában van.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This