2020. január 16., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gusztáv skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A becsületes azt jelenti, hogy hűnek kell lenni önmagunkhoz, és olyan célt kell választanunk, amellyel együtt tudunk élni és dolgozni. Ha hazudunk magunknak, nem fog sikerülni. Ha hazudunk másoknak, nem fog sikerülni.”

Richard Templar

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d9df-efa1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1910-től Mikszáthfalva, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28.) író, újságíró, az MTA tagja. 1882-ben íróként kísérte el Munkácsy Mihályt szülővárosába, Munkácsra. A látogatásról riportban számolt be a Pesti Hírlap 1882. március 3-i számában Munkácsy útja címmel. Mikszáth 1887-től az erdélyi Illyefalva, Fogaras, végül Máramarossziget országgyűlési képviselője volt, ezért valószínűleg többször is megfordult Máramarosban. Jó barátja volt Bernáth Dezső, Ung megye képviselője. Tőle hallotta Különös házasság című regényének témáját. A regény eseményei többek között az Ungvár környéki Bozos-tanyán, ahol Buttler Jánosnak kastélya volt, Palágyon és Tarnócon (a regényben Bornóc) játszódnak. De kárpátaljai vonatkozásai vannak Akli Miklós című regényének, a Farkas a Verhovinán (1892) és  A fekete kakas (1909) elbeszéléseinek is. Az Akli Miklós egyik hőse az Ugocsa megyei Ráthonyi alispán, akit az a megtiszteltetés ért, hogy Ferenc császár meghívta az udvari báljába. Ráthonyi azzal hálálta meg a meghívást, hogy egy szál rózsáért odaajándékozta Akli községet Akli Miklósnak, a császár udvari mulattatójának. Akli Miklósról a regényben megtudjuk, hogy Ugocsa megyéből származott. Édesanyja özvegy tímárné volt, Halmiban, Akli közelében éldegélt. A fekete kakas című elbeszélésében az Ung megyei Bernáth család életét mutatta be az író. Mikszáth sokszor emlegette elbeszéléseiben az újlaki bajuszpödrőt és a gálocsi dohányt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megjelenik Madách Imre Az ember tragédiája c. drámája (1862). 

Mikszáth Kálmán író születése (1847). Minden idők legkiválóbb magyar elbeszélője, hősei hajlanak a túlzottan optimista idealizmus felé, mindamellett világosan látta a korabeli magyar társadalom megoldatlan problémáit. Legfontosabb munkái: A beszélő köntös, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Fekete város

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d9df-efa1″][vc_column_text]

És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: “Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” A trónuson ülő ezt mondta: “Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: “Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!” És ezt mondta nekem: “Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.

Jel 21,1-7.

HÁT NEM CSODÁS?

És letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. (Jel 21,4)

Felnőtteknek tanítok kreatív írást. Többen az idősebb korosztályhoz tartoznak. Nemrég megtudtam, hogy egyikük meghalt egy rövid, súlyos betegség következtében. Nem volt könnyű megosztani a hírt a többiekkel, de időt szántunk rá, hogy megemlékezzünk róla. A kedvenc emlékem az, ahogy beviharzott a terembe egy esős, szeles, szürke téli napon, és felkiáltott: “Hát nem csodás?” Azt hittem, viccel. De ő azt mondta: “Dehogy! Annyira szeretem ezt az időt! A kutyámmal hihetetlenül jót sétáltunk a tengerparton. Ez az idő megtölt élettel!”
Mindig ámulattal töltött el ennek a nőnek a vidám életszemlélete, és biztos voltam abban, hogy erős keresztény. Azt is biztosan tudom, hogy most már nincsenek fájdalmai, és még élettel telibb, mint valaha.
A Jelenések könyve ma arra emlékeztet, hogy a jelen szenvedéseink csak átmenetiek. Isten fog bennünket teljessé tenni – teljesebbé, mint bármikor az életünkben. És ahogy az élet örömeit élvezzük, ne felejtsük el, hogy Isten országa már köztünk van. Isten velünk és Isten előttünk: hát nem csodás?

Imádság: Atyánk, magasztalunk téged az örökkévaló reményért és jelenlétedért, mely kísér bennünket. Ámen.

Isten az én reményem ma és mindörökké.
Caroline Greville (Anglia, Egyesült Királyság)

IMÁDKOZZUNK A FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONTOKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]