2020. június 15., hétfő

Szerző: | 2020.06.15., 00:00 | Kalendárium

Fenyő Iván

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jolán – Dugonics András névalkotása. Jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

Violetta – a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem az a fontos, hová mész. Az a fontos, hogy járd az utat, és megélj minden egyes, az úton töltött pillanatot.”

Gaál Viktor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930223-cfa2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Salamon Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.). Színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Apja kiskereskedő volt a Bereg megyei Beregrákoson, ezért itt töltötte gyerekkora egy részét. A munkácsi vásárban látott először vásári komédiásokat.

Büszke volt rá, hogy Fedák Sárival egy megyéből származik. Pályafutását műkedvelőként kezdte, nem végzett színésziskolát. 1914-től a Royal Orfeum akkori sörkabaréjában lépett fel. Az Apolló kabaréban vált híressé, itt aratta első nagy sikerét Szőke Szakáll Vonósnégyes című jelenetében.

1923-ban megalapította a Teréz körúti Színpadot, amit Nagy Endrével közösen igazgattak. Játszott a főváros szinte valamennyi kabaréjában. 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt. Majd minden szerepében ő volt a „pesti kisember”, akinek szállóigévé vált a mondása: „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…” . Több filmben is játszott epizódszerepet. Számos krokija, karcolata jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1870-ben Bacsák György jégkorszakkutató, a föld és az ásványtani tudományok doktora.

–         Megkezdődik az egyházi iskolák államosítása (1948)

 Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70223-cfa2″][vc_column_text]

AZ ELSŐ HELYEN

Lelkemet felüdíti… (Zsolt 23,3)

Amikor 8 éves voltam, emlékszem, segítettem édesapámnak megkeresni elveszett kulcsait. Mikor feszültté vált, ezt kérdezte: “Miért van az, hogy amikor elveszítesz valamit, akkor az mindig az utolsó helyen van, ahol megnézed?” Ravasz vigyorral hozzátette: “Ha megtalálod, abbahagyod a keresést.” Úgy gondoltam, hogy ez egy fantasztikus megfigyelés. Ettől kezdve az elveszett tárgyak megtalálása játék lett számomra. A célom volt, hogy az első hely, ahol megnézem, egyben az utolsó legyen.
Ez a megközelítés alkalmazható triviális dolgok, cipők, napszemüvegek vagy a távirányító keresésénél. De hol keressük az elveszített bátorságot, reményt vagy az irányt; vagy ha elveszítjük önmagunkat? A szükség idejében túl gyakran rossz helyen keressük a válaszokat. Megkönnyebbülést keresve alkoholhoz, drogokhoz vagy más egészségtelen szokáshoz fordulunk, amelyek soha nem segítenek a jó válasz megtalálásában.
Az ige emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben elsőként Istenre tekinthetünk segítségért és vigaszért. Gondoskodóként ő tud helyreállítani és megújítani. Az ima lehetővé teszi, hogy kérjük tanácsát, és a Szentírás segít újra felfedezni végtelen szeretetét, amely újjáépítheti összetört lelkünket. Az életben mindannyian elszenvedünk veszteségeket. Vigasztaló tudni, hol kell keresnünk, hogy visszanyerjük erőnket és stabilitásunkat.

Imádság: Drága Urunk! Segíts emlékeznünk arra, hogy szükség esetén mindig kereshetünk téged! Ámen.

Az élet legnagyobb problémáiban először Istenhez fordulok.
Webb Smith (Georgia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELVESZÍTETTEK VALAMIT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20223-cfa2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Boldog Jolán

IV. Béla magyar király és a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária leánya 1238 körül született. Rokonai között van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai (Csehországi) Szent Ágnes; két nővére Boldog Kinga és Szent Margit. A szülői házban mindössze öt évet töltött melybe beleesik a tatárjárás borzalmas ideje. Szülei ekkor szentéletű nővére gondjaira bízták. 17 éves korában Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem személyében a legméltóbb férj oldalára került. 23 évet töltött példás keresztény házasságban. Három gyermeket szült mindenütt bőkezű ajándékokkal segítette a szegényeket, özvegyeket és árvákat. Két klarissza monostort alapított.

Férje halála után a szintén özvegységre jutott Kinga nővérével vagyonát felosztva az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga halála után a gnieznói monostorba költözött. Kitűnt alázatosságával és imaéletével. 1298. június 11-én halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This