2020. március 06., péntek

Szerző: | 2020.03.06., 00:00 | Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Leonóra – az Elenonóra önállósult becézője.

Inez – az Ágnes spanyol formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól.”

Stendhal

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930ee3-097f”][vc_column_text]

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Krüzsely Bálint, Viski (1844. március 6. – Máramarossziget, 1900. április 28.)

Jogakadémiai tanár, író, szerkesztő. Elemi iskoláit Visken, a gimnáziumot Szigeten, a jogot Sárospatakon végezte. Államvizsgát Kassán tett. 1868-ban Visk város jegyzője, majd 1869-70-ben Pesten volt nevelő Várady Gábor családjánál. 1871-ben Eötvös József közoktatásügyi miniszter külföldre küldte nevelési-oktatási tanulmányok végzésére. Bejárta Németországot, Svájcot, Felső-Olaszországot. 1871. augusztus 17-én Turinban meglátogatta Kossuth Lajost. 1872-ben Máramarosszigeten lett jogtanár. Az ügyvédi vizsgát letéve 1876-ban Felsővisken volt gyakorló ügyvéd. 1877-ben a sárospataki jogakadémia tanárává választották.

Irodalommal fiatal korától foglalkozott. Viski Bálint néven írt verseket, tárcákat, értekezéseket. 1874-77 között Szigeten a Máramaros című lapot szerkesztette. Cikkezett a Beregben is. Máramaros megye monográfiájában, a megye nemzetiségeit bemutató részben ő írta a magyarokról szóló fejezetet. 1872 és 1874 között Gazdászati Figyelmező címen népszerű gazdászati lapot szerkesztett és adott ki. 1874-ben a Máramarosi Képes Nagy Naptárban egy terjedelmes tanulmányban mutatta be Visk város történetét. 1899-ben Huszton előadták Aki másnak vermet ás c. népszínművét.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Kodály Zoltán (1967)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70ee3-097f”][vc_column_text]HÍDÉPÍTÉS

Isten Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. Krisztusért járunk követségben… (2Kor 5,19-20)

A felsőoktatásban dolgozók gyakran vesznek részt “hídépítő” programokban. Ezek a programok igyekeznek áthidalni a szintbeli különbséget a középiskola és a felsőoktatás között, vagy segítenek a hallgatóknak hidat verni a meglévő tudományos szintjük és egy magasabb között.
Miközben egy ilyen nyári hídépítő programot készítettem elő, azt fedeztem fel, Isten mindnyájunkat arra teremtett, hogy valahol áthidaljunk valamilyen szakadékot. Megoszthatjuk anyagi lehetőségeinket, hogy valaki ételhez vagy ruhához jusson. A reménység hídját kínálhatjuk fel bebörtönzött embertársainknak. A megértés hídját építhetjük két különböző állásponton lévő ember között.
A legfontosabb hídverés, amikor arra kapunk elhívást, hogy az Istentől kapott ajándékainkkal másokat Krisztushoz vezessünk. Az evangélium megosztásában lehet részünk. Amikor késszé és elérhetővé tesszük magunkat nagy építőmesterünk számára, és elmondjuk másoknak küzdelmeinket, a lehetőség hídját építhetjük fel a magunk és mások számára.

Imádság: Urunk, segíts ma támogató kezet nyújtani embertársainknak! Köszönjük, hogy az eszközöket megadod a megsegítésükhöz. Ámen.

Milyen hidat szeretne ma Isten általam építeni?
Julie Hout Brown (Arkansas, USA)

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY KÉSLEKEDÉS NÉLKÜL MÁSOK SEGÍTSÉGÉRE SIETHESSÜNK!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This