2020. március 15., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kristóf – német eredetű; jelentése: hatalom + harc.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ne csak merengjünk a múltnak dicsőségén, ne védelmezzük az eltűnt idők korhadó alkotásait, ne csak átkunk és imádságunk szálljon ellenségeink ellen, hanem alapítsuk meg a jövendőt, szerezzünk jogot és szabadságot a népnek, lelkesedést a nemzetnek, s szegezzünk fegyvert, éleset és súlyosat, az ellenség ellen.”

Eötvös Károly

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ad7e-3342″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kis Albert (Barkaszó, 1664 –1704. március 15 után)

Kuruc ezereskapitány, szökött jobbágy. Thököly seregében hadnagyi rangra vitte. Követte Thökölyt Törökországba. 1692-ben azonban beállt a császári seregbe. 1693-ban Károlyi Sándor Szatmár vármegyei zsoldos seregével a hegyekben bujkáló kurucokat üldözte, majd miután a vármegyei zsoldból elbocsátották, maga is beállt a kurucok közé. A beregi és a salánki erdőkben a kuruc mozgalom fő szervezője lett. 1697. június 3-án La Porta váradi parancsnok elfogatta és kiszolgáltatta Károlyinak. A kurucok hegyaljai felkelésének idején börtönben volt, ahonnan sikerült megszöknie. Barkaszón megölte azt a férfit, aki Károlyi rendeletére elfogta. Bereg és Szatmár megyében folytatta a szervezkedést, de hamarosan ismét fogságba esett. La Porta haláláig Váradon raboskodott. Kiszabadulása után csatlakozott hozzá Esze Tamás, s ezután már ketten szervezték a kuruc mozgalmat.

1703-ban a dolhai vereség után a Vereckei-hágóhoz vezette csapatát II. Rákóczi Ferenc fogadására. A fejedelem Esze Tamással együtt ezereskapitánnyá nevezte ki. Amikor 1704 elején a jobbágykatonák és a nemesség között ellentétek robbantak ki, Kis Albert a jobbágyok mellé állt. Szatmár várának ostroma közben az ellentétek nyílt összecsapássá fejlődtek, ezért Rákóczi a nemesség eltántorodásától tartva, Kis Albertet elfogatta és kivégeztette.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Nemzeti ünnep

  • Kinyomtatják a 12 pontot, és Petőfi költeményét, a Nemzeti dalt (1848).
  • Az új Nemzeti Színház megnyitja kapuit (2003)
  • Az első híd Buda és Pest között 46 pontonra épült. Emlékezvén a régi időkre, a fővárosiak 2003-ban ismét hajóhídon sétálhattak át a Duna egyik partjáról a másikra.
  • Paulay Ede (1836) színész, a Nemzeti Színház igazgatója, az első európai színvonalú magyar rendező.
  • Aba-Novák Vilmos festőművész (1894), számos külföldi és magyar kitüntetés tulajdonosa. Mint freskófestő, a hivatalos állami és egyházi megbízások legnépszerűbb alkotója. Legismertebb alkotása a szegedi Hősök Kapuja és a Székesfehérvári Szent István Mauzóleum. 1945 után mindkettőt lemeszelték, de az utóbbi években helyreállították, s ma ismét láthatóak a monumentális remekművek.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ad7e-3342″][vc_column_text]

ELHAGYATOTT ÚT

Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik (Ézs 26,3)

Egy este, amikor az iskolából utaztam hazafelé, útjavítás miatt dugóban találtam magam. Telefonomat az „autópálya elkerülés” üzemmódra állítottam át, és elindultam egy új úton. 30 perccel később elvesztettem a jelet, és a GPS nem működött tovább. Ott voltam a hegyek között, és nem tudtam, hogyan jutok haza, hiszen még legalább egy órányira voltam.
Ahogy jel nélkül folytattam utamat, nem tudva, hol vagyok, határtalan és szokatlan nyugalom töltött el. Csak mentem tovább. Reméltem, hogy eljutok egy ismerős helyre vagy egy ponton visszatér a jel. Sohasem éreztem magam ennyire magabiztosnak egy ennyire bizonytalan helyzetben. Gyönyörű út volt. Gyönyörködtem mindenben, ami körülvett: lovakban, hegyekben, vízesésekben, és a természet megannyi szépségében. Nehéz lett volna Istent nem látni egy ilyen utazásban.
Ezen az esti utazáson rájöttem, hogy a mindennapi élet feszültségei és aggodalmai mennyire elvonnak a földi élet szépségeitől és örömteli pillanataitól. Sajnos, gyakran elszalasztom ezeket. Az a nap emlékeztetett, hogy aggodalmunk eltakarhatja előlünk azt a teljességet, amit Isten ad számunkra.

Imádság: Drága Istenünk, amikor a kétségbeesés úrrá lesz rajtunk, segíts, hogy a te békédet keressük! Ámen.

Amikor felhagyok az aggódással, jobban tudok Istenre hagyatkozni.
Eliza Finley (Dél-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ AGGODALMASKODÓKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ad7e-3342″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Hofbauer Szent Kelemen

(Morvaország, Tasswitz, 1751. december 26. – Bécs, 1820. március 15.)

Özvegy édesanyja egyedül nevelte. Szűkös anyagi körülményeik nem tették lehetővé, hogy tanulhasson. Elsajátította a pékmesterséget, s így tartotta el magukat és gyűjtött némi pénzt a tanulásra. Huszonegy éves korában elkezdhette tanulmányait. Ám a középiskola évei alatt elfogyott a megtakarított pénz, ezért az egyetemet már el sem kezdhette. 1780-ban Bécsben egy bőkezű jótevő lehetővé tette számára, hogy elvégezze a teológiai stúdiumokat. 1785-ben Rómában belépett a redemptoristák bontakozó rendjébe. Egy véletlen folytán ismét Bécsbe került. Már haláláig itt is maradt. Személyiségének kisugárzó erejével a katolikus reform elindítójává vált. Foglalkozott a betegekkel és bevezette a lelkipásztorkodás új formáját, a családlátogatásokat. Ugyanolyan természetességgel mozgott a nemesek körében, mint a tudósok és diákok között. Gyakran hívta meg asztalához Széchényi Ferenc gróf is. 1909. május 20-án avatták szentté.

Azt mondják, a magyar nép pesszimista, az ifjúságot pedig a tartatlan jelzővel illetik. Ott az önbecsülés, itt az állhatatosság hiányzik. Ha valami elsőre, minimális energia befektetéssel nem sikerül, azt már eleve elrendelt kudarcként éljük meg. A „nekem úgysem sikerülhet” jelszóval – szinte esélyt sem adva a Gondviselésnek -, mint vert sereg, önként „visszavonulunk”… (Sajnos ez a mentalitás a hívő emberek többségének is jellemzője.)

 

Vajon mi lett volna Kelemenből, ha belenyugszik sanyarú sorsába és megmarad „kétkezi” munkásnak, vagy amikor egyetemistaként elfogyott a pénze és elkeseredésében mindent feladva hátat fordít gyermekkori álmának?

Hány és hány fiatal hagyja abba tanulmányait a pillanatnyi sikertelenség (rosszul sikerült vizsga, félév) után? Megriadva a próbáktól, mennyi jobb sorsra érdemes ember kallódik el? Az igazán fontos, nagy dolgokért tudni kell áldozatot vállalni. Nem az a legnagyobb tragédia, ha esetleg mások nem bíznak céljaink elérésében, a helyzet akkor válik menthetetlenné, ha mi sem bízunk önmagunkban.

Bécs apostolának élete szép példa arra, hogy hittel, kitartással és kemény munkával elérhetjük céljainkat.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]