Arany vagy készpénz?

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság ismét pánikot keltett az emberek körében: hogyan ússzuk meg a következményeket minél „olcsóbban”? Hogyan, milyen formában őrizzük tovább megtakarításainkat bankok nélkül? Mert valljuk be, a 2008-as krach idején a bankokba vetett bizalom megingott.
Számunkra, kárpátaljai magyarok számára mindez már nem „újdonság”: a rendszerváltást követően, amikor sokak banki megtakarítása az új idők szele következményeként hirtelen „elpárolgott”, tömegek fogadták meg, hogy pénzüket inkább otthon, a párnahuzatban vagy a sifonérban fogják tartani, mintsem a bankban. A tartalékolási formák között eddig főleg a dollár és az euró volt a favorit, ám újabban egyre többet beszélnek az aranyról is.

Vezető gazdasági elemzők rámutattak arra: a legnagyobb valutabirtokos hatalmak, Kína és Oroszország egyre inkább az aranyat részesítik előnyben az amerikai dollár helyett. Teszik mindezt az amerikai dollárral szembeni illúzióvesztés, valamint azon meggyőződés alapján, hogy az arany „nem évül el”, s akárcsak a történelem folyamán bármikor, biztos és megbízható, a szó szoros értelmében szilárd anyagi fedezetet jelent.

Tény és való, hogy a két hatalom folyamatosan igyekszik növelni aranytartalékát, többek között felvásárlással. Erre pedig – megfelelő pénzügyi háttérrel – most kiváló lehetőség is kínálkozik. Ugyanis az arany világpiaci árát figyelve megállapítható, hogy az ezt modellező grafikon az utóbbi hat hónapban szinte folyamatosan csökkenő, vagy stagnáló tendenciát mutat: csupán az utóbbi napokban figyelhető meg némi „erősödés”. Cikkünk írásakor a színarany világpiaci ára 1464,4 dollárt tett ki unciánként (1 uncia= 31,10348 g), míg az anyaországi tőzsdén egy gramm arany 10 922 forintba került.

Utánanéztünk az interneten az ukrajnai helyzetnek is, s ennek tükrében a legnagyobb bankok részéről érdekes adatokat tapasztalhatunk mind a felvásárlás, mind az eladás terén. Nézzük a bankok részéről történő felvásárlást: cikkünk írásakor egy gramm színaranyért a legkevesebbet (330 hrivnyát) a BM Bankban, míg legtöbbet (438 hrivnyát) az Eurogazbankban kaphatott az eladó. Ami a bankok részéről történő eladást illeti: a vásárló legolcsóbban (434,10 hrivnyáért) az OTP Bankban, míg legdrágábban (533 hrivnya) a Kredobankban vásárolhatott egy gramm színaranyat.

Korolj Jenő munkácsi aranyműves lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ebben érdekelt üzletek 400–500 hrivnyáért adnak túl a színarany grammján, ám a legtöbb esetben ennek a feléért vásárolják azt fel. Az aranyműves, aki a világgazdaság – ezen belül az arany piaci árával kapcsolatos – eseményeket nyomon követi, azon véleményének adott hangot, hogy komolyabb változás 2-3 hónap múlva lehetséges. Véleménye szerint a mostani helyzet egy, a korábbi dollármanipulációhoz hasonló folyamat része. „A mi ötvösmunkánkat lényegében nem is az aranyárfolyam, hanem a kuncsaftok számának az utóbbi időben történt visszaesése befolyásolja” – tette még hozzá Korolj Jenő, megemlítve, hogy a megrendelők száma a korábbinak alig 1/3-ára esett vissza. Pedig árakat a szakemberek nem emeltek, sőt adott esetben még engedményt is adnak a megrendelőnek. „Mindez a gazdasági krízis bizonyítéka – mondja –, az emberek jobban megnézik, hová teszik a pénzüket.”

Megkérdeztünk néhány járókelőt: mi a véleménye megtakarításának aranyba történő befektetéséről? Egyesek pozitív gondolatnak nevezték, hozzátéve, hogy az arany mégsem papír: amellett, hogy nem ég el, szinte mindig értékálló, melyet a történelem is bizonyít. Mások amellett érvelnek, hogy jobb pénzünket készpénz-valutában tartani: ezt ugyanis – az arannyal ellentétben – minden körülmények között be tudjuk váltani.

Ehhez némi iróniával hozzátehetjük: természetesen csak akkor, ha van mit.