Az uborka betegségei hajtatásban és szabadföldi termesztésben II.

A nyár közepén ültetett uborka most fordult termőre a fóliasátrakban, miközben számos olyan betegség leselkedik a növényállományra, amely a megfelelő védekezés hiányában akár az egész termést tönkreteheti. A legfontosabb tudnivalókról Őrhidi Lászlót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük. Folytatjuk a korábban felvetett témát.

– A peronoszpórafertőzés szempontjából különösen veszélyes, hogy a hajnali órákban nemegyszer még nyáron is nedves a növényállomány a harmattól, ősszel pedig folyamatosan számolnunk kell a jelenséggel. Miként orvosolhatjuk ezt a problémát?

– Fűtéssel nagyon jól lehet szabályozni a növények hajnali nedvességét. Ha szükséges, akár még nyáron is rásegíthetünk ily módon a hajtatólétesítmény léghőmérsékletére, ősszel pedig egyenesen nélkülözhetetlen a hajnali fűtés. A meleget az uborka elviseli, ugyanakkor folyamatosan szárazon tarthatjuk a növényállományt. Megfigyelhetjük, hogy tavasszal ritkán fordul elő peronoszpórafertőzés, ami azzal magyarázható, hogy a jól fűtött hajtatólétesítményekben folyamatosan szárazon vannak tartva a növények.

– Mi a szerepe a vegyszeres növényvédelemnek a peronoszpóra elleni küzdelemben?

– Általában a felszívódó és kontakthatású szerek tankkeverékével való permetezést szoktuk javasolni. Egyfelől a kontakthatású szer biztosítja a növények külső védelmét, másfelől a felszívódó készítmény felszámolja az esetlegesen a növényekben kialakuló fertőzési gócokat. Amennyiben csak kontakthatású szerrel permetezünk, a permetezés gyakoriságát legfeljebb öt napra kell beállítani, hogy folyamatos legyen a gyorsan növekvő növényállomány védelme. Amennyiben szisztemikus, azaz felszívódó hatású szereket is használunk, 7–10 naponta szükséges permetezni. A felszívódó szerek alkalmazása azért is javasolt, mivel rendszeres permetezés esetén feldúsulnak a növényben, s a megjelenő új hajtásokban is azonnal megjelennek, megelőző módon belső védelmet nyújtva a kórokozók ellen. Márpedig hangsúlyoztuk, hogy a peronoszpóra elleni küzdelemben a megelőzés döntő fontosságú. Ha ugyanis kialakult a fertőzöttség, akkor gyógyítani szükséges a növényállományt.

– Miként gyógyíthatók a megfertőződött növények?

– A kezelés legalább háromszori permetezést jelent az ajánlott szerek valamelyikével, akár háromnaponta is. Érdekes módon, kezdetben a legtöbb gombaölő szer alkalmazása nem túl kellemes látványt eredményez az uborkaállományban. Mint említettük, a peronoszpórafertőzés hatására a levélerek közötti szövet helyenként kisárgul, míg máshol zöld marad. A növényvédő szerrel történő permetezés hatására – amennyiben jól választottuk meg a készítményt – a sárga „kockák” színe barnára változik a levélen. A gazdák ilyenkor gyakorta panaszolják, hogy a permetezés hatására még csúnyább lett az állomány. El szoktuk magyarázni nekik, hogy tulajdonképpen ez is volt a cél, mivel a sárga-halványzöld kockák bebarnulása azt jelenti, hogy a növény a gyógyulás útjára lépett. Addig kell folytatni a permetezést, amíg meg nem győződtünk róla, hogy a sárga, majd bebarnult érközökkel szomszédos kockák nem sárgulnak ki, hanem zöldek maradnak. Amennyiben ugyanis tovább sárgulnak a növények, az azt jelenti, hogy a fertőzés tovább terjed, és folytatni kell a kezelést.

– Milyen szerekkel védekezzünk?

– A gazdák rendszerint az általánosan bevált permetezőszerekhez nyúlnak, elsőként többnyire a Ridomil Gold nevű készítmény kerül elő. A növényvédő szereket blokkokban használjuk, azaz egymás után legalább háromszor szükséges használni ugyanazt a készítményt. Ha szükséges, a Ridomil után következhet például a Curzate. Bár fóliás állományban nem javasoljuk a réztartalmú szerek alkalmazását, szabadföldi termesztésnél mindenképpen ajánlható a bevetésük. Ugyancsak jó hatásfokú a Consento vagy az Infinito. A szisztemikus készítményeket tanácsos kiegészíteni valamely kontakthatású szerrel, amilyen például a Dithane. Szóba jöhet esetleg a Bravo 500 nevű készítmény is, amelynek mellékhatásaképpen a penészjellegű (szürke- és fehér-) megbetegedések ellen is külső védelmet biztosíthatunk növényeinknek. Felhívnám a figyelmet, hogy bármelyik növényvédő szert választjuk is, permetezzünk rendszeresen, feltétlenül tartsuk be az alkalmazási előírásokat, vegyük figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

– Más esetekben azt javasolják a gazdáknak, hogy folyamatosan váltogassák a permetszereket. Miért ajánlják ennek az ellenkezőjét a gombaölő szereknél?

– Valóban, a rovarölő szerek esetében azt javasoljuk, hogy a rezisztencia kialakulásának elkerülése végett célszerű felváltva alkalmazni a különböző hatóanyagú készítményeket. A felszívódó hatású gombaölő szereknél viszont azt tanácsoljuk, hogy legalább háromszor egymás után ugyanazzal a szerrel permetezzenek, hogy a növényekben kialakuljon a szer megfelelő koncentrációja és kifejthesse a kívánt hatást.

pszv