Javulhatnak az ukrajnai magyar kivitel feltételei

Az elmúlt napokban áttörés következett be az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodást célzó tárgyalásokon, így remény van arra, hogy javuljanak az Ukrajnába irányuló magyar kivitel feltételei – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A magyar diplomácia irányítója az uniós országok külkereskedelemmel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozása után beszámolt arról, hogy reálisnak látszik az EU-ukrán társulási tárgyalások idei lezárása, amelynek egyik pillére az ambiciózus szabadkereskedelmi rendelkezéseket tartalmazó megállapodás. Az aláírásra a szükséges belső eljárások lefolytatása után, később kerülhet sor. A megállapodás – közölte – teljesen vámmentessé teszi az ipari termékeket, és a mezőgazdasági termékek exportját is jelentősen könnyíti majd. Mint hozzátette, az ukránok által különböző termékfajtákból remélhető kvóták nem jelentenek veszélyt a magyar termelőkre nézve. Az MTI kérdésére a miniszter elmondta: a miniszteri tanácskozáson az ukrán belpolitikai fejlemények, a demokrácia ottani állapota miatti uniós aggodalmak is szóba kerültek. Olyan álláspont alakult ki, hogy most mindenekelőtt a szabadkereskedelmi megállapodás aláírására kell törekedni, és a politikai aggodalmakra később, a megállapodás hivatalos megerősítésének politikai szakaszában lesz célszerű keresni a választ.

Az uniós miniszterek szintén megvitatták a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való, ez év végére tervezett orosz csatlakozás ügyét. Martonyi János szerint e téren is jelentős előrelépés történt, Oroszország átveszi az általános világkereskedelmi szabályokat, és ez csökkenti majd a kiszámíthatatlan orosz intézkedések kockázatát. Magyar szempontból különösen fontosak az állat-, illetve növény-egészségügyi előírásokra, valamint a jelentős húsexport-kvótákra vonatkozó megállapodások. Az oroszok – közölte Martonyi János – bizonyos átmeneti időszak után alkalmazkodni fognak a WTO azon előírásaihoz is, amelyek tiltják a hátrányos megkülönböztetés érvényesítését az úgynevezett „kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedések” („trade-related investment measures, vagyis TRIM-ek) kapcsán. Jelenleg még hatályban vannak bizonyos orosz előírások, amelyek az autóiparban – orosz termékek minimális beszállítási részarányát kikötve – ilyen hátrányos megkülönböztetést jelentenek. Hogy milyen hosszú lesz végül az átmeneti időszak, egyelőre nyitott kérdés, az oroszok tíz évben szeretnének megállapodni.

Az Európai Unió az „arab tavasz” nyomán nyitásra készül Észak-Afrika felé a külkereskedelemben is – derült ki a brüsszeli tanácskozást záró sajtóértekezleten. Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos és Marcin Korolec, a lengyel szaktárca helyettes államtitkára elmondta, hogy az Európai Bizottság október végéig javaslatot terjeszt elő átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozására Egyiptommal, Tunéziával, Jordániával és Marokkóval. Az EU nem csupán az európai piacokhoz való jobb hozzáférés megadásával akarja segíteni a déli mediterrán térség országait, hanem az ott eszközlendő beruházások bővítésével is – mondták. De Gucht megjegyezte: az uniós végrehajtó testület – Franciaországgal ellentétben – a négy ország vonatkozásában nem négy különböző, hanem egyetlen, egységes tárgyalási mandátumcsomagot tart indokoltnak. Hozzátette, hogy Líbia ügyét a többiekétől egyelőre külön kezelik.

Forrás: MTI/fidesz.hu