Kárpátalja hús nélkül maradhat?

Kárpátalján húsipara és állattenyésztése siralmas állapotban van. Számunkra már hagyománnyá vált, hogy magyarországi sonkát és lembergi virslit fogyasztunk – olvashatjuk a zakarpattya.net oldalon közzétett jegyzetben.  Mi is történik jelenlegi húspiacon?

Kárpátalján már évek óta visszaesőben van az állattenyésztés és állattartás. Ennek egyik nyomós oka az, hogy az állattenyésztés igen költségigényes ágazat: az állattartás körülményeinek biztosítása, a takarmányozás gyakorlatilag nem fenntartható. A siralmas helyzet orvoslására a hivatalnokok „Az állattenyésztés fejlesztéséről és fenntartásáról 2010–2015 folyamán” című megyei akciótervet dolgoztak ki. Ez a program olyan mechanizmusokat tár fel, amelyek elősegíthetik az ágazatban uralkodó állapotok javítását. A program finanszírozására 8 millió hrivnyát különítettek el, és az állatállomány, a tejtermékek mennyiségének növelését tűzték ki célul.

Ezeken a problémákon kívül létezik számos más megoldatlan kérdés is. Például az húsfeldolgozási infrastruktúra hiánya. Kárpátalján kevés húsfeldolgozó létesítmény működik. A szovjetrendszerben egy „jól” felépített struktúra működött, minden részlegnek megvolt a saját kiépült ágazata, a húsfeldolgozással sem voltak gondok. (Igaz a boltokban nem igen voltak hentesáruk, hiszen az értékesítés volt ennek a szerkezetnek a megoldatlan, vagy megoldani nem kívánt problémája). Ám a helyzet megváltozott: ma a rendszerből hiányoznak a húsfeldolgozó üzemek. Egy új folyamatmodell kidolgozására van szükség, hiszen Kárpátalja lakosságának 64 %-a vidéki, így sokak számára egy felfejlesztett húsipar tudna jelentős jövedelmet és munkalehetőséget generálni.

Amennyiben a húsfeldolgozás megoldatlan kérdés marad, akkor az állattartással foglalkozók számára a piaci értékesítés marad az egyetlen kiút. Ám a húspiacon sem könnyű a helyzet, hiszen jelenleg a piacra kerülő állatállomány, „vagy nevezzük akár a készletnek”, elégséges mennyiségű. Ha még több állat kerülne értékesítésre, akkor az igen nagymértékben csökkentené az árakat. De melyik állattartó szeretné áron alul értékesíteni „termékét”?

A szakemberek véleménye a takarmány áremelkedése is kényes helyzetbe hozta a gazdákat, így a hús drágulására is számítani lehet. Az ágazatban pozitív változást hozhat az a tény, hogy a vásárlók leginkább a hazai hústerméket vásárolnak. Így jelentős igénynövekedés lehet a hazai termékpiacon. Ám ahhoz, megvegyék a terméket, megfelelő minőséget kell biztosítani. Ilyen problémasorozat terheli a kárpátaljai állattartó gazdákat és a vidék gazdasági kérdésekkel foglalkozó hivatalait is.

A Megyei Közigazgatási Hivatal arra törekszik, hogy megoldásokat találjon a felvetett problémákra. A megyében számos pilótaprojekteket indítottak és további kezdeményezéseket is terveznek. Az akcióterv szerint több tejfeldolgozó és tejipari üzemek létesítésére, húsfeldolgozó üzemek felszerelésére, tenyésztéssel kapcsolatos problémák megoldására, továbbá a farmok működésének fokozatos ellenőrzésére van szükség. Legégetőbb a gazdák támogatásának megoldása lenne. Ehhez a kormány segítsége szükséges, hiszen hitelezési struktúrák és állami támogatások kialakítása nélkül lehetetlenné válik a farmergazdaságok fejlesztése.