Két éve nem volt ekkora pánik a tőzsdéken
Az amerikai tőzsdeindexei csütörtökön 5 százalék körüli mínuszban zártak, a pánik Ázsiára és Európára is átterjedt. A svájci frank egy darabig megállíthatatlanul erősödött, a hajnali rekorddöntés után a svájci jegybankelnök szavaira gyengülni kezdett, most 252-nál jár a forinttal szemben. Az OTP és a Mol is nagyot veszített.
A befektetők a recessziótól, a gazdasági visszaesésétől félnek, feltehetően ezeket a negatív kilátásokat árazzák a mostani piaci mozgások. Úgy fest, az elmúlt évek gazdaságélénkítése, likviditásbővítő akció és alacsony kamatai nem hozták meg a kívánt eredményt, újabb lépésekre pedig az óriási államadósságok miatt már aligha van lehetősége a kormányoknak, a körvonalazódó megszorítások pedig derékba törhetik a kibontakozó kilábalást.
Nem sikerült a lázcsillapítás
A felerősödő félelmek miatt csütörtökre elérte a pánik az amerikai tőzsdéket, a mélyrepülés Ázsiában és Európában is folytatódott reggel. Utoljára a válság mélypontján, 2009 márciusában láttunk ekkora eséseket a parketteken – írja a portfolio.hu. A tegnapi kereskedésben a Dow 4,3, az S&P 500 4,8 százalékot zuhant, de a legtöbbet a Nasdaq esett, amely több mint 5 százalékkal került lejjebb.
A budapesti tőzsdén a csütörtöki záráshoz képest 900 ponttal lejjebb kezdődött a kereskedés, ami 4,63 százalékos esést jelent. Az OTP és a Mol papírja délelőtt 10 órakor 5 százalék fölötti mínuszban vannak.
Erősödött a frank, gyengült a forint
A svájci frank hajnalban történelmi csúcsra kúszott a forinttal szemben, ez azt is jelenti, hogy a svájci jegybank eddigi lépéseivel – a kamatcél csökkentésével – nem tudta megakadályozni a frankvételi kedvet.
Az éjjel, nem sokkal hajnali egy óra után 254,80 forinton csúcsot döntött a frank forintban számított árfolyama. A frank csütörtök este 250,94 forinton, csütörtök reggel még 244,52 forinton jegyezték. Akkor még úgy festett, hogy a svájci jegybank a kamatcsatorna beszűkítésével sikeresen elvette a befektetők kedvét a frankvásárlástól, de sajnos nem így történt.
Péntek délelőtt 252 forint körül van az árfolyam, a frank az euróval szemben 1,0850-es szinten mozog, miután éjjel 1,0740-nél döntött új rekordot. Egy euró valamivel 273 forint felett van. Mindez azt is jelenti, hogy míg a múlt héten még egyértelműen csak a frank/euró viszonylatban a frank erősödése okozta, hogy a frank forintban kifejezve is drágult, ahogy az várható volt, ennek hatása már elérte a forintot is: a frank erősödése – elsősorban a magyarországi nagy frankhitelállomány miatt – ugyanis önmagában is a forintot gyengíteni képes tényező.
A svájci jegybankelnök péntek reggeli nyilatkozata szerint a frank „abszurd túlértékeltsége” miatt érezhetően lassul a svájci gazdaság növekedése és defláció fenyeget. A kockázatok olyan hatalmasra nőttek, hogy az SNB nem tétlenkedhet. „Nem nézzük ölbe tett kézzel, ha tovább erősödik a frank” – szögezte le Philipp Hildebrand. A frank gyengítését célzó korábbi devizapiaci beavatkozások miatt elszenvedett veszteségek sem tántorítják el a jegybankot a tettektől. „A veszteségek ellenére készen állunk a cselekvésre” – mondta az elnök.
A svájci jegybank tehát kész a japánok példáját követni. A szigetország jegybankja rekordösszegű intervenciósorozattal, érthetőbben fogalmazva jen-eladással próbálja gyengíteni a jen dollárral szembeni árfolyamát, hogy az ország elkerülje a recessziót, ami az exporttermékek túlértékeltsége miatt fenyeget.
Évek óta gyűlt a feszültség
„Elszabadultak az állati ösztönök” – mondta Sarkadi Szabó Kornél független pénzpiaci elemző az Indexnek. Szerinte ez a feszültség már régóta ott volt a piacokon, a kérdés csak az volt, hogy mikor tör ki. 2008-ban ahelyett, hogy hagyták volna a gazdaságot a saját útján megtisztulni, rossz válságkezelő intézkedésekkel, pénznyomdával újabb buborékot fújtak, csak időben tolták arrébb a problémát. Sarkadi Szabó Kornél szerint jelen helyzetben két út áll a jegybankok előtt, a lakosságra nézve mindkettő fájdalmas. Vagy meglépik azt, amit már 2008-ban is kellett volna, és magára hagyják a piacokat – ez összeomlást és csődhullámokat hozna szinte minden piaci szegmensben – vagy tovább görgetik maguk előtt a problémát, és újra beindítják a pénznyomdát. Csakhogy, mint ahogyan a heroinistáknál, itt is egyre nagyobb adagra van szükség, ez azonnali inflációs spirálhoz vezetne.
Jönnek a további rossz hírek
Nem segíti a hangulat javítását, hogy közben a vártnál rosszabb makroadatok kerülnek napvilágra. Lassult a második negyedévben a spanyol gazdaság növekedési üteme, a január-márciusi 0,3 százalék után csupán 0,2 százalékkal nőtt negyedéves szinten – közölte becslését a spanyol központi bank pénteken. Elemzők 0,1 százalékos negyedéves növekedési ütemre számítottak. (Éves összehasonlításban 0,7 százalékkal bővült a második negyedévben a spanyol gazdaság.)
Eurótörténeti csúcsra, 91 bázispontra szökött péntek délelőtt a francia 10 éves lejáratú államkötvényeknek a hasonló német papírokhoz mért hozamfelára. Belgiumban 12 bázisponttal 231 pontra nőtt a hozamkülönbözet. Elemzők szerint ez intő jel, ami arra utal, hogy az euróövezeti adósságválság a közös valuta térségének központi államait sem kíméli. A tíz éves lejáratú német államkötvények hozama 2,266 százalék volt péntek délelőtt. Olaszországban a 10 éves államkötvények hozama 14 éves csúcsra, 6,39 százalékra nőtt, ami csupán három bázisponttal marad el a hasonló spanyol papírok 6,42 százalékos hozamától.
Száguld az arany
Az aranyár szinte naponta dönt új rekordot, legutóbb tegnap 1683,30 dollárral a New York-i tőzsdén. Azóta a jegyzések kisebb mértékben visszaereszkedtek, de most is csak alig néhány százalékra tanyáznak a történelmi rekordjuktól, írja az aranypiac.hu elemzése. A mostani helyzet több tekintetben is emlékeztet a 70-es évekre, amikor az arany már volt egyszer a dollár ostora. Az általános bizalmatlanság, kockázatkerülés hagyományosan az arany irányába tereli a befektetőket, de ma újra az infláció veszélye miatt is egyre többen vásárolnak aranyat.
Az országok világszerte küzdenek a papírpénzek értékvesztésével, maguk a jegybankok sem bíznak már a dollárban, euróban és angol fontban tartott tartalékaikban, és vásárolják a néhány éve még mellőzött aranyat. Idén eddig Mexikó (98,8 tonna), Dél-Korea (25 tonna) Tájföld (9,3 tonna), Fehéroroszország (3,6 tonna), Sri Lanka (1,1 tonna), Tádzsikisztán (1,1 tonna) és az évek óta szisztematikusan vásárló Oroszország (2011: 41,8 tonna, 2010: 139,7 t, 2009: 117,8 t, 2008: 69,1 t) vett számottevő aranymennyiséget, míg eladások gyakorlatilag nem fordultak elő. A korábbi években kiugró mennyiségben vásárolt már a kínai jegybank (2009. ápr.: 454 tonna), India nemzeti bankja (2009. nov.: 200 tonna) és Szaúd-Arábia (2010. jún.: 180 tonna) is.