Szigoríthatja a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitel feltételeit az EU

Szigorúbb feltételek támasztását veheti fontolóra az Európai Unió a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitel felvétele előtt – írja az RBK Ukrajina hírportál. A hiteltervezetről még két héttel ezelőtt, a magyar választások utáni első uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozón állapodtak meg a tagállamok, a tervezettel szemben a leköszönő magyar kormány is feloldotta a vétóját, amelyet a Barátság vezetéken történő olajtranzit újraindításához kötött.

Miután a leköszönő magyar kormány feloldotta a vétóját, múlt csütörtökön – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – az Európai Tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelről szóló tervezetet,

az összeget két részletben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót tervez kifizetni Ukrajnának.

Ugyanezen az ülésen állapodtak meg a felek a 20. oroszellenes szankciós csomag tartalmáról is, amely az árnyékflottához sorolt további hajók szankciós listára vétele mellett újabb büntetőintézkedéseket vetett ki az orosz bankszektor képviselői, valamint új tilalmakat vezetnek be az Oroszországból irányuló áruk és szolgáltatások exportjára a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig.

A 90 milliárd eurós hitel feltételeivel kapcsolatban azonban most arról ír az RBK Ukrajina hírportál, hogy az EU szigorúbb adófeltételekhez kötheti a felvételt, ugyanakkor a tárgyalt feltételek nem a teljes finanszírozási összegre vonatkoznak. A portál szerint várhatóan azokról a kitételekről lehet szó, amelyek az ukrán védelmi szükségletek fedezésére és az általános pénzügyi stabilizációjára szánt 8,4 milliárd eurós tételt érinti, az ukrán hírportál a Bloomberg alapján számolt be minderről.

Az Európai Unió fontolgatja, hogy szigorúbb feltételeket szab az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelhez, különösen azzal, hogy egyes kifizetéseket a vállalkozásokat érintő, népszerűtlen adóváltoztatások bevezetéséhez köti – idézi a Bloomberget az RBK Ukrajina. A lehetséges változások között szerepel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára alkalmazott speciális adórendszer felülvizsgálata – írták. Ezek között szerepel

egyes vállalkozások áfakulcsának 5 százalékról 20 százalékra emelése, amely évi 40 milliárd hrivnyás többletbevételt eredményezhet az ukrán költségvetésnek.

A kkv-szektort érintő lehetséges – és várhatóan társadalmi felháborodást kiváltó – módosításokat korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is ajánlotta Ukrajna számára. A tavalyi év végén Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter benyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot, bár azt Julija Szviridenko miniszterelnök is jelezte, hogy az IMF-program legkényesebb kérdése az egyéni vállalkozók adózása, aki – az RBK Ukrajina szerint – azt is közölte még ekkor, hogy a valutaalap nem fogja megkövetelni az áfa bevezetését az egyéni vállalkozók számára 2027-ben.

Az egyszerűsített adózási rendszer módosítása az egyéni vállalkozók számára – beleértve az áfa bevezetését a meghatározott bevételi határ túllépése után – egy jövőbeli reform része, amelyet 2027-ben terveztek megvalósítani.

Az IMF további részletek folyósítását ezeknek és más fiskális intézkedéseknek az elfogadásához köti. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikor sor kerül a program következő felülvizsgálatára. Jelenleg 1,5 milliárd dollárt folyósítottak, és további mintegy 700 millió dollár sorsa bizonytalan – írja a portál.

Forrás: hirado.hu