11 éve avatták szentté II. János Pált
Tizenegy éve, 2014. április 27-én Ferenc szentté avatta II. János Pált. A hívők már a néhai pápa temetésén követelték azonnali szentté avatását, de erre várniuk kellett kilenc esztendőt.
II. János Pál 1978 és 2005 között, a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Szentté avatására kevesebb, mint tíz évvel halála után került sor.
Sohasem tagadta meg gyökereit
Az egykori pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba.
1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat.
A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.
Aktívan részt vett az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe.
Az első szláv egyházfő
1978-ban, a „három pápa évében”, amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 nap után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 életévével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa.
Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.
Húsz merényletet élt túl
Soha sem felejtette el, honnan indult: hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Ağca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.
Gyorsított szentté avatás
A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel.
Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
Elhagyta a pápai többest
II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, szót emelt az emberi jogokért.
A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, rendkívül járatos volt a latinban, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.
A hívők már temetésén követelték azonnali szentté avatását. Utóda, XVI. Benedek még halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a boldoggá avatási eljárást.
Két csoda és a nép akarata
Erre a modern időben rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki.
2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizációját, a két egyházfő szentté avatásához szükséges dokumentumot. A szentté avatásához elengedhetetlen második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Díaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony az egykori pápa boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz.
Még az év szeptember 30-án bejelentették, hogy a szertartásra 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság napján kerül sor. Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben. A szertartásra kevesebb, mint tíz évvel II. János Pál halála után került sor, ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.
Forrás: MTI