461 éve hunyt el Kálvin János
461 éve hunyt el Jean Calvin (vagy ahogy magyar nyelvterületen ismert: Kálvin János) svájci teológus, reformátor, a kálvinizmus névadója.
Philip Schaff egyháztörténész a következőket írta róla:
„Nagyobb hatást gyakorolt és gyakorol ma is a latin és angolszász nemzetek protestáns egyházaira, mint bármely más reformátor. A történelemben nincs szembeütközőbb példa olyan férfira, aki ennyire kevés személyes népszerűséggel ilyen nagy hatással lett volna az emberekre.”
Franciaországban Noyonban született 1509. július 10-én Gérard Calvin városi jegyző és káptalan ügyvéd, valamint Jeanne Le Franc gazdag polgári leány gyermekeként. Háromévesen vesztette el édesanyját, nevelőanyjától kevés szeretetet kapott.
Kálvin Orléansban jogot hallgatott. Itt ismerkedhetett meg a lutheri tanokkal. Vitatott okokból egy időre el kellett hagynia szülőföldjét, ahová csak 1534-ben tért vissza.
Élete főművét, az Institutio Christianae religionis, vagyis az Institúciót 26 évesen kezdte írni, amelyet élete végéig bővített.
Genfben lelkészként megszervezte az egyházat, felvirágoztatta Svájcban a reformációt. Ugyanitt a strasbourgi imádságos- és énekeskönyvet átdolgozta, majd La Forme des Prières et Chants Ecclésiastiques néven jelentette meg 1542-ben. Ugyanebben az évben publikálta katekizmusát, a Catéchisme de l’Eglise de Genève-t, amelyet több nyelvre is lefordítottak.
Vasszigorral tartotta a genfi egyházat, amit a libertinek igyekeztek kikezdeni, ami végső soron nem volt sikeres.
1553-ban a Szervét-ügyben a katolikusokkal egyetemben ő maga is eretneknek tartotta Szervét Mihályt, akit később ki is végeztek.
Kálvin János Genfben hunyt el 1564. május 27-én.
A nevéhez fűződő kálvinizmus a református egyházak egyik legsikeresebb ága mind a mai napig. Szigorúan a Szentíráshoz mérte az egyház vezetését, meglátása szerint mindenben a Biblia lehet a mérvadó.
Kálvin nem csupán a hitéletben, hanem a kultúrában is maradandót alkotott, munkásságával hatással volt a francia irodalmi nyelvre.
Írásos munkái között érdemes megemlíteni kommentárjait, amelyeket ószövetségi, valamint az Újszövetség minden könyvéhez írt a Jelenések könyvén kívül. Jelentős mennyiségű apologetikai irodalmat, valamint prédikációkat hagyott hátra az utókorra. Emellett levelezése is kiterjedt volt. Magyar nyelven művei főleg a XX. században jelentek meg.
Személyisége jelentős munkássága ellenére népszerűtlen volt, Philip Schaff egyháztörténész szerint „Keresztény sztoikus volt: komor, szigorú, hajthatatlan, ám a márvány felület alatt a szenvedély és vonzalom tüze égett”.
Kálvin minden felszólalásában megcsillant hatalmas műveltsége és tudása, vita során érvei sosem voltak demagógok. Vallási vitákban tűpontosan idézett és érvelt.
Nyitókép: Wikimedia Commons/catharijneconvent.nl