Adventi gondolatok (7.)

Marosi Anita Hitélet
„Mikor a szíved már csordultig tele.
Mikor nem csengett rád soha senki sem.

Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe.
Ó, lélek, ne csüggedj, ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba reményteljesen.
Fohászkodj: Miatyánk, ki vagy a Mennyekben!
Mikor magányod ijesztően rád szakad.
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad.
Mikor körülvesz durva szók özöne.
Átkozódik a rossz, erre van Istene.
Ó, lélek, ne csüggedj, ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram, szenteltessék meg a Te Neved!
Mikor mindenfelé forrong a nagyvilág.
Mikor elnyomásban szenved az igazság.
Mikor elszabadul a pokol a földre.
Az arcokra Káin bélyege van sütve.
Ó, lélek ne csüggedj, ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, hajtsd meg homlokod.
S kérjed: Uram, jöjjön el a Te Országod!
Mikor beléd sajdul a rideg valóság.
Mikor életednek nem látod a hasznát.
Mikor magad kínlódsz láztól meggyötörve.
S a bajban nincs barát, ki veled törődne.
Ó, lélek ne csüggedj, ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, hol örök fény ragyog.
S mondd: Uram, legyen meg a Te akaratod!
Mikor a kisember fillérekben számol.
Mikor a drágaság idegeken táncol.
Mikor milliót költ az egyik, hogy éljen.
És millió szegény a nincstől hal éhen.
Ó, lélek, ne csüggedj, ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed.
S kérd: Uram, add meg a napi kenyerünket!
Mikor életedbe lassan belefáradsz.
Mikor hited gyengül, sőt ellene támadsz.
Mikor az imához nincs kedved, sem erőd.
Minden lázad benned, s hajt, hogy tagadd meg Őt!
Ó, lélek, ne csüggedj, ne keseregj!
Nézz fel a magasba, hívjad Istenedet:
Uram, segíts, és bocsásd meg vétkeinket!
Mikor hittél abban, hogy téged becsülnek.
Munkád elismerik, lakást is szereznek.
Mikor verejtékig fárasztottad magad.
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak.
Ó, lélek, ne csüggedj, sírd el Teremtődnek:
Uram, megbocsátok az ellenem vétkezőknek.
Mikor az erősek a békét tárgyalják.
Mikor béke sehol, csak egymást gyilkolják.
Mikor a népeket a vesztükbe hajtják.
Kérded: Uram, miért tűröd ezt, Istenem,
Miatyánk!
Ó, lélek, ne csüggedj, ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
Ne vígy kísértésbe, ments meg a gonosztól!
Akkor szól a Mester intőn, de szelíden:
Távozz sátán, viszály! Béke és csend legyen!
Miért féltek mindig ti kicsiny hitűek?
Bízzatok, hiszen Én megígértem nektek.
Pokoli hatalmak ellen a védelmet!
Hűséges kis nyájam, pásztorotok vagyok.
végső időkig veletek maradok!”
(dr. Papp Lajos: Hétköznapi Miatyánk)
Forrás: freeblog.hu