Adventi kvízkérdés, s ami ennél sokkal több: hány nyelvet beszélt Jézus?

Szerző: | 2020.12.08., 08:38 | Hitélet

Fotó: hu.eferrit.com

Bizonyára lesznek olyanok, akik első olvasásra rögtön ellenvetik a fenti kérdésre: nem az a lényeges és fontos, hogy az Úr Jézus hány nyelvet beszélt, hanem az, hogy hány nyelven értették meg az üdvösség, a szabadítás evangéliumát, amit hirdetett.

A Bibliát ismerők azonnal idézik is Pál Igéjét: És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére (Filippi 2,11). Igazuk is van. Csak megjegyzem, mert fontos ez is: 2020 szeptemberi adatok szerint a Bibliának 704 nyelven van teljes fordítása, további 1 551 nyelven olvasható az Újszövetség. 1 160 nyelven érhető el válogatás a Biblia könyveiből. Így tehát mai állás szerint 3 415 nyelven lehet teljes vagy részleges mértékben olvasni az Élet Beszédét. Az emberiség jelenlegi lélekszáma mintegy 7,8 milliárd, ami másodpercenként növekszik. Az ismert nyelvek száma összesen 7360. Mintegy 3 945 nyelven semmiféle bibliai részlet nem olvasható, ez mintegy 255 millió embert jelent. 2014 nyelvre folynak vagy előkészületben vannak a fordítások, ez kb. 167 millió embert érint. Mindezen adatok ismeretében nem állítunk semmi valótlant vagy mégis mindig nóvumot, amikor így fogalmazunk: a Biblia napjainkban is listavezető világsikerű könyv. Ám az is igaz, hogy a világon beszélt, használt nyelveknek csak közel 50%-án olvasható. Ezzel együtt jó kvízkérdés: vajon hány nyelven, világnyelven beszélt Jézus?

A Biblia városi és vidéki nyelvkincse

A nemcsak gyermekeknek, de felnőtteknek is szóló kvízjátékban felmerülő kérdést komoly tudósok is felteszik, és fogalmazzák meg a választ. Ezt tette például David A. Croteau újszövetségi professzor, az USA Délkeleti Baptista Teológiai Szeminárumának ismert kutatója is. Érdekes témája, milyen nyelvi, képi, tartalmi sajátosságai voltak az Ószövetség és az Újszövetség városi, illetve vidéki környezetben keletkezett történeteinek. Nos, a hívő kutató nemrég a crosswalk.com online felületen tette közzé megállapításait „Milyen nyelveket beszélt Jézus?” címmel. Néhány megállapítását megosztom Olvasóinkkal.

Négy nyelvet ismert Jézus, az arám volt az anyanyelve

Bibliai nyelvi bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Jézusnak az anyanyelve, beszélt nyelve az arám volt. De értette korának és környezetének köznyelvét, a  görögöt. Ugyanakkor a bibliai, zsinagógai istentiszteleti használatban felolvasott héber nyelvet szintén ismerte, ezen citálta beszédeiben az Ószövetséget, főként a zsoltárok könyvét. És bár Ő sem szívlelhette a megszálló római hatalmat, de értette a birodalmi nyelvet, a latint is. Nem véletlenül került keresztjére a három nyelvű felirat héberül, görögül, latinul. Kora és környezete művelt emberei mind a négy nyelvben otthon voltak: az arám, a görög, a héber és a latin nyelvben.

Az Ószövetség java héberül volt olvasható, bár a századok alatt ez a nyelvezet is változott. Jézus napjaiban az arám nyelv volt leginkább elterjedt, ami olyasféle hasonlóságokat mutatott a héberrel, mint mondjuk ma a spanyol a franciával.

Az Ószövetségben a kutatások szerint négy olyan igeszakasz található, amelyek bizonyítják, hogy az arám nyelv volt Izrael közös beszélt, mindennapi érintkezési nyelve. Például Nehémiás 8,8, mely szerint szakaszokra osztva olvasták Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértse az olvasottakat. Mózes öt könyvét héberül írták, ezt kellett arámul megmagyarázni a népnek, keletkezésének idejéhez képest 1000 évvel később, Nehémiás idejében, a Jézus születése előtti 5. században. Az Újszövetségben is többször fordulnak elő arám szavak. A Koponya-hegy neve, Golgota, arámul került az evangéliumba (János 19,17). Vagy a Vérmező neve, az Akeldama (ApCsel 1,19). Az Úr Jézus a kereszten nagypéntek délutánján 3 óra tájban így kiáltott fel arámul: „Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Máté 27,46; Márk 15,34). Amikor Jairus leányát feltámasztja, akkor is anyanyelvén, arámul mondta: „Talitha kúmi!”, ami azt jelenti: Leányka, neked mondom, kelj fel! (Márk 5,41).

Görög kultúrnyelv, latin hatalmi, közigazgatási nyelv, Jézus ezeket is beszélte

A római századossal Kapernaumban (Máté 8,5-13) bizonyosan nem arámul, s nem héberül beszélt. Nagy valószínűség szerint görögül vagy latinul. De beszélt a Tírusz vidékén azzal a görög asszonnyal is, aki szíro-főniciai származású volt, és azt kérte Jézustól, űzze ki az ördögöt leányából (Márk 7,24-30). Péter nevének szójátékkal történő említése (Petrosz-petra = Péter-kőszikla) is azt jelzi, hogy Jézus görögül beszélt Péterrel. És amikor Jézus Pilátussal beszélt, a római helytartóval, nem tolmácsolással történt Pilátus kérdésfeltevése („Te vagy a zsidók királya? Jézus pedig ezt felelte: Te mondod…” – Máté 27,11-14; hosszabban és részletesebben János 18,33-38). Pilátus latinul és görögül beszélt, s hogy éppen mikor melyik nyelvet használta, nehéz rekonstruálni, de nemcsak szóváltás folyt közöttük ezen a két nyelven, hanem szólt az Ő országáról, ami nem e világból való, s amelynek Ő a királya, és arról, hogy azért jött a világra, hogy bizonyságot tegyen az igazságról (János 18,36-38). Tudjuk, hogy Jézus 33 évének jelentős részét töltötte a galileai Názáretben, ahol Józsefnek ácsműhelye volt. Egynapi járásra innen volt egy görögök lakta kisváros: Sepphoris. Valószínűleg oda is dolgoztak, vagy mentek alkalomadtán munkára. Így a népi koinét, a beszélt görög nyelvet ott sajátíthatta el.

Nagyon valószínű, hogy Jézus mindennapi tevékenysége során két nyelvet állandóan használt: az arámot és a görögöt. Zsinagógai nyelvként a hébert, a szent iratok, az Igék felolvasásakor. És kényszerűségből a megszálló hatalom nyelvét, a latint is használta.

Égi anyanyelvünk nyelviskolájába járhatunk…

A nyelvismeret a Jézus-korabeli kommunikációban is fontos volt. Többnyelvű kultúrában élt, fogalmazta meg a Kijelentés egyszerű, átütő, életre vezető igazságait. Ami abban a „multikulturális” világban, mert az az volt, akárhogyan csűrik-csavarják ma ezt a szót, mindennél fontosabbnak bizonyult, hogy Ő az igazságról tett bizonyságot. A nyelv az örök igazság szolgálatában állott. Ő nem úgy használta, mint a filozófusok vagy a farizeusok, írástudók, hanem mint akinek hatalma van.

Szavaiban és tetteiben, mert egymást teljességben őriző egységben voltak. Innen adódott szavainak teljhatalma! Az Ő szava teremtett egészséget, gyógyított, új értelmet adott életeknek, megtisztított. Mennyet nyitott és zárt. Kulcsszavakat, örök Igéket mondott.

Nyelvek holttá válhatnak, kihalhatnak, egyedül Ő az, akinek a beszéde megmarad: Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el soha (Lukács 21,33). Ezt a nyelvek feletti nyelvet, de minden nyelvben megszólaló örök nyelvet érdemes tanulnunk. Jó ízeit ízlelgethetjük ezen az adventen is. Mennyei, égi anyanyelvünket… Legédesebb, mert örök értékű anyanyelvünket… Atyanyelvünket. Jézus-nyelvünket. Eredményes égi-földi nyelvtanulást!

Forrás: felvidek.ma

Pin It on Pinterest

Share This