Ahol ketten vagy hárman

Egy kis süti, csoki, sok puszi és imádság. Nagymamáink nemcsak a mi terheinket hordozzák, imáikba belefér az egész világ.

A Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközségének nagytermébe számos nagymama érkezett, hogy az Ökumenikus Világimanapon közösen imádkozzon Malajziáért és a világ elmaradott területeiért.

Verőfényes napsütés, tavaszi szél és világimanap: pont, ahogyan márciusnak indulnia kell. Az idei megemlékezés liturgiáját a malajziai nőbizottság állította össze, ennek alapján tartottak imanapi istentiszteleteket pénteken a világ különböző pontjain, csaknem kétszáz országban. Bár a rendezvényekre szerte az országban a férfiakat is invitálták, a Deák Téri Evangélikus Templom gyülekezeti termében főleg a különböző felekezetű asszonykörök tagjai gyűltek össze. Az alkalom után őket kérdeztük, miért tartják fontosnak, hogy világméretű problémákkal foglalkozzunk, és szerintük mi lehet a nők különleges szolgálati területe az egyházi munkában.

Nem csak magunkért

„Nagyon fontos, hogy egymásért imádkozunk, hogy erőt adjunk egymásnak, szeretettel odafordulva.” Laudon Lászlóné férjével együtt végzett diakóniai szolgálatot 1975-óta, járták az országot, segítettek szétosztani a Hollandiából érkező segélycsomagokat. „Ebben a szolgálatban is megtapasztaltam azt, hogy igen nagy ereje van az imádságnak, az Úr mindig megmutatta, hogy hova kell mennünk és hol kell segítenünk.” Edit néni szerint az imádságnak a mai világban is nagy jelentősége van. „Úgy gondolom, hogy nagyon nagy szükség van arra – különösen most, ebben a világban -, hogy imádkozzunk azokért az elesett emberekért, akik nagyon messze vannak tőlünk, mert az Úr meghallgatja az imádságot, ők is tőle várhatják, hogy az életük megváltozzon és jobbra forduljon. Nem csak önmagunkért kell az Úr felé fordulni, hogy a saját magunk kívánságait vigyük elé, hanem igenis gondolnunk kell a rászorulókra is.”

Nem érzik jól magukat

A világimanap női mozgalomként indult, máig többségében női egyháztagok vesznek részt és szolgálnak az alkalmakon. „Ez alatt a másfél óra alatt evangélikusok, katolikusok, reformátusok közösen tudunk imádkozni, különösen mi, nők, akikre Isten sokat bízott, hogy lássuk meg az élet nyomorúságát.” Boross Gézáné szerint ma az emberek többségének kizárólag az a fontos, hogy ők jól érezzék magukat. „Gondolnunk kell azokra is, akik bizony nem érzik jól magukat, mert borzasztó terhek vannak rajtuk. Azért imádkozunk értük, hogy a Szentlélek adjon nekik erőt hordozni különleges terheiket.” Márta néni most résztvevőként érkezett, de 1985-95 között a Budapest-Kálvin Téri Református Egyházközség beosztott lelkészeként aktívan részt vett a világimanapi alkalmak szervezésében. „A nőknek sajátos képességük van arra, hogy észrevegyék a nehézségeket, a megoldásra váró problémákat. Ötleteink is vannak, talán nem olyan magasröptűek, mint a férfiaké, de a mi hétköznapi ötleteink sok mindenben megoldást jelenthetnek.”

Család vagy karrier

„Nőnek nem könnyű lenni, főleg munkahelyen” – Kovács Lenke már nyugdíjas, de villamosmérnökként tapasztalta, hogy nőként nehéz elismerést szerezni ezen a pályán. „Egy nőnek háromszor annyit kell dolgoznia, hogy a férfi elhiggye, egy nő is el tudja végezni ugyanazt a munkát, amit ő.” Lenke néni szerint ezért sok fiatal nő ma is nehéz döntés előtt áll: család vagy karrier.

„A nőkre dupla feladat hárul, mert mindenütt teljesíteniük kell” – Zalán Péterné Sólyom Ilona ennek ellenére örömmel vállalta mind az anyasággal, mind a tanítással járó feladatokat. Bár nem adta fel egyik hivatását sem, a két terület összeegyeztetése kompromisszumokkal járt.

„Negyven évig tanítottam, emellett nekem legalább olyan fontos volt a családom is. Szakmai téren nem vágytam arra, hogy följebb lépjek a ranglétrán, nem is törekedtem erre, azért, hogy a családomat is el tudjam látni. Lehet, hogy van, aki azt mondaná,megalkudtam, de nekem ez így volt jó, felneveltem három gyereket, három diplomás gyereket és most már van három unokám is, úgy érzem, így teljes volt az életem.”

Egyedül is

Bár az imanapot évente egyszer rendezik meg, a szervezők remélik, hogy akik eljöttek, ezután empatikusabbak lesznek embertársaikkal. Csontosné Szabó Rozika idén először vett részt a világimanapi istentiszteleten és megérintették a hallottak. „Nagyon nehéz feldolgozni sok mindent a hétköznapjainkban, sokan megélhetési gondokkal küzdenek vagy problémáik vannak a társkapcsolataikban, a gyerek-szülő kapcsolatokban – egy ilyen alkalom segíthet közelebb jutni a megoldáshoz. Sajnos egyedül élek, de igyekszem mindig a barátaimnál, a barátaim gyerekeinél, egyáltalán mindenkinél azt figyelni, hogyan lehet segíteni. Azt hiszem, ennek ez a lényege.”

Igazság?

Világszerte 1887 óta tartják az asszonyok által kezdeményezett világimanapot, minden március első péntekén. Hazánkban és a Kárpát-medence magyar ajkú keresztyénei körében huszonhét éve. A malajziai nők által megfogalmazott téma, a „Győzedelmeskedjen az igazság!”, talán éppen azért aktuális nálunk is, mert az igazságról csak lemondóan, nagy sóhajok között szoktunk beszélni. „Sokféle emberi igazság létezik, egyéni vagy csoportérdekek alakítják ezeket, de a döntések során a legelesettebbekre általában nincsenek tekintettel.” – hangsúlyozta igehirdetésében Páll Lászlóné, a Budapest-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztora . „A kegyelmes Isten igazsága pedig az, hogy a Teremtő a tőle elszakadt embertől nem fordult el, hanem továbbra is magáénak tartja, és azt akarja, hogy a szabad akaratával szabadon rendelkező ember jól döntsön.”

Malajzia modern és fejlődő ország, csodálatos állat- és növényvilággal, gazdag kultúrája legalább olyan színes, mint őserdeje. A modern arculat mögött azonban sok megoldatlan probléma feszül, ezért is van szükségük imádságainkra.

Dobó Márta

Forrás: parokia.hu