Athén és Isztambul vitája a Hagia Sophián

Eldurvult a vita szombaton Törökország és Görögország között a múzeumból nagymecsetté nyilvánított Hagia Sophia székesegyház miatt, amelyben 1934 óta először tartottak pénteki imát, miközben Görögország számos templomában megkongatták a harangokat a gyász jeléül.

“Görögország ismét megmutatta, hogy az iszlám és Törökország ellensége, és mindezt amiatt, hogy a Hagia Sophia megnyílt az imádkozók előtt” – írta egy nyilatkozatban Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője.

Hozzátette: a minisztérium élesen elítéli a görög kormány és parlamenti képviselők szavait, amelyek célja szerinte a közvélemény fellázítása volt, és elítéli azt is, hogy török zászló égettek Szalonikiben.

A görög külügyminisztérium erre nyilatkozattal válaszolt, amely szerint „a nemzetközi közösség megdöbbenve figyeli a mai Törökország nacionalista és vallási tévelygését”.

Ezt megelőzően Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő kijelentette, hogy a korábban múzeumként szolgáló székesegyház mecsetté alakítása „ütközik a 21. századi civilizációval”.

A török szóvivő a nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a mecsetté alakítás „a török nemzet akaratának felelt meg”.

Pénteken több ezer hívő – köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök – részvételével megtartották az első imát az isztambuli nagymecsetben.