Böjti beszélgetést tartottak a Magyarság Házában

Hamvazószerdán, február 14-én böjti beszélgetésre invitálta az érdeklődőket a Magyarság Háza a Duna Palotába.

Az esti programon Pásztor Zoltán szerkesztő-műsorvezető moderálása mellett beszélgettek a meghívott vendégek, Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornásznő, Horkay László kárpátaljai nyugalmazott református püspök, Kozma Imre római katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Marosi István kárpátaljai görögkatolikus pap, főiskolai lelkész, valamint Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész.

A rendezvény nyitányaként Thurzó Zoltán zongorajátékát hallgathatták meg a jelenlévők.

Ezt követően Csibi Krisztina, a Magyarság Háza vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, hogy 2018. február 14-én nemcsak a nagyböjt vette kezdetét, s nem csupán a Valentin-napot ünnepelhetjük, hanem egyben Mátyás király megkoronázásának 560. évfordulójára is emlékezünk.

A továbbiakban a pódiumbeszélgetés tagjai saját böjti élményeikről beszéltek. Makray Katalin elmesélte, hogy gyermekkorában nem tartották a böjtöt, ugyanis olyan nehéz körülmények között éltek, hogy a napi betevő biztosítása is gondot okozott a családnak. A tornásznő felnőttként kezdett böjtölni. Számára a negyvennapos felkészülés a befelé fordulás, a megtisztulás, a megbocsátás, az adakozás időszaka. Az a kötelességünk, hogy mindezt továbbadjuk gyermekeinknek.

Kozma Imre atya úgy éli meg a böjtöt, mint önmagunk határának átlépését. Ez segíthet abban, hogy kapcsolatokat teremtsünk, hogy a közösséget szolgáljuk. A böjt egyben fegyelemre is tanít.

Thurzó Zoltán emlékei szerint a böjt idején másféle beszélgetések folytak a zenészcsaládban, amelyből származik, s amelyben a zene is a húsvéti felkészülést szolgálta. Hiszi, hogy muzsika Isten ajándéka, ezáltal segítheti önmagunk jobb megismerését, közelebb hozhatja a szavak mondanivalóját.

Horkay László Kálvin Jánost idézte, aki azt vallotta, hogy az ember egész élete legyen böjt. A nyugalmazott püspök emellett vázolta a kárpátaljai iskolák helyzetét, valamint kitért az egyházak magyarságmegtartó munkálataira.

Marosi István atya a kárpátaljai görögkatolikus hagyományokról beszélt, amelyek alapján a hívek már öt héttel a negyvennapos böjt előtt hozzákezdenek a húsvétváráshoz. Ezen kívül bemutatta a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyház tevékenységét.

A beszélgetéseket a Kárpátaljáról érkezett Magyar örökség-díjas Credo együttes énekei kapcsolták össze.

Az est Thurzó Zoltán zongorajátékával zárult, melyben Liszt Ferenc Miserere d’après Palestrina című alkotását, valamint Johann Sebastian Bach Prelude no. 1 in C Major című darabját adta elő.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma