Drágán olcsó

Természetes igényünk van arra, hogy értékesnek tekintsenek. Értékesek is vagyunk, hiszen mindannyian mást teszünk hozzá ehhez a világhoz. Isten egyedi-designos, mennyei manufaktúrás megoldásai vagyunk. Igen, remekművek. Saját képére formált, majd a Szentlélek JÉZUS képmására formál, dicsőségről dicsőségre – ezt mondja a Biblia. Isten a saját Fiát áldozta teremtményeiért, értünk. És bár van közöttünk néhány rettentően arrogáns és nagyképű fickó, de gyakran még ők is (vagy ÉN is ) a saját értékességükről történő meggyőződésük hiányát leplezik. Nincs ember, akit ne szelídítene meg egy dicséret, még akkor is, ha olykor úgy érezzük, neki nincsen szüksége a dicséretünkre. Talán neki van leginkább, mert senki nem gondolja, hogy igen, ezért nem is kap soha. Szóval szükségünk van rá, hogy emlékeztessük egymás arra, hogy értékesek vagyunk. Hogy senki nem pótolható!

Rendben, van bennünk igény arra, hogy értékesnek tekintsenek, és ez egy egészséges igény, ami jogos, mert értékesek is vagyunk. Mégis számtalanszor nem kapjuk meg a jogosan elvárt elismerést, értékelést, sőt, úgy érezzük, hogy a környezetünk semennyire sem tart értékesnek. Úgy hisszük, egy értéktelen médincsájná kacat vagyunk, mert MÁSOK ennek látnak minket. Nos, utóbbi egy évemben arra kellett rájönnöm, hogy az emberek olyanok, mint a víztükör, amibe belenézek, és magamat látom. Ha nem tetszik, amit a víztükörben látok, az nem a víz hibája. Az emberek visszatükröznek engem. Furcsa, mi? Még soha nem gondoltál erre. Sebaj, korábban én sem. Szóval, ha úgy érzed, hogy az emberek nem tartanak értékesnek és nem ismernek el, vagy nem vesznek komolyan, vagy csak egyszerűen jelentéktelennek érzed magad, akkor ez nagyon sokat elárul a te saját magadról alkotott képedről. Ha úgy érzed, téged nem szeretnek, és nem fogadnak el, vagy állandóan ítélkeznek fölötted, vagy kioktatnak, vagy kijavítgatnak mindig, vagy helyetted akarják megoldani az életedet, akkor ez RÓLAD árul el nagyon sokat. Ha én nem szeretem, és nem fogadom el magamat, ha elítélem magamat, bizonytalan vagyok és frusztrált bizonytalanságom miatt, önbizalom-hiányos és tétova, akkor a környezetem teljesen normális reakciója az, amit tapasztalok. Annak alapján látnak engem, amilyen információkat továbbítok feléjük nonverbálisan, szavak nélkül. Ez a kommunikációs üzenet már jó előre értelmezi azt, amit aztán mondok. Azzal, AHOGYAN kommunikálsz (testtartás, mimika, hanghordozás, szemkontaktus, beszéd-tempó, fogalmazásmód) már előre megmagyarázod, hogy te mit gondolsz arról, amit éppen teszel. És ez egy törvényszerűség: amennyire komolyan veszed magadat, annyira vesznek komolyan mások. Sorolhatnánk, a lényeg, hogy amit a környezetünkben hiányként élünk meg, az egy bennünk lévő hiánynak a tünete: önmagunk visszatükröződése.

Amit most állítani fogok, az egy logikai paradoxonnak tűnik, de NEM az. Ha nincsen önbizalmam, akkor több önbizalomra kell szert tennem. De mivel nincs önbizalmam, ezért eszerint fog kezelni a környezetem, ami visszahat rám, és ugyanúgy nem lesz önbizalmam. Ahhoz, hogy növekedjen az önbizalmad, NEKED kell megtenni az első lépéseket, mert ÍGY indítasz el egy olyan önbizalom-erősítő kommunikációs áramlatot, aminek a hatására növekszik az önbizalmad. Ez minden olyan hiánnyal így van, amit a környezetünkből önmagunk kapcsán érzünk. A folyamat VELEM kezdődik!

Jézus azt mondja, hogy a ti igenetek legyen igen, és a ti nemetek nem, ami pedig ezen túlmegy, az az ördögtől van. Vagy-vagy! Ha NEMET kommunikálok, nem várhatom, hogy úgy kezeljenek, mintha IGENT kommunikálnék. Ennél furmányosabb gond, amikor sem igent, sem nemet nem akarunk, és ez a lehető legrosszabb üzenet: mindenkiben beindul a tudatalatti SZÜLŐ és segíteni akar… mint a raszta srác a sport szeletes reklámban. Igen! Nem! Nincsen TALÁN! Tudd, hogy mit akarsz kapni, mert azt előbb NEKED kell elhinned magadról.

Értékes vagy? Hidd el!
Forrás: Újragondoló