Egy hullámhosszon a keresztyén értékekkel

Szerző: | 2021.09.10., 16:02 | Hitélet

Mintegy húsz évvel ezelőtt két református lelkész, Taracközi Gerzson és Taracközi Ferenc megálmodta, hogy áldásos lenne Isten szavát kivinni a templom falai közül. Ukrajnában egyház nem lehet médiatulajdonos, ezért a Beregszászi Református Egyházközség presbitériuma létrehozta a Pulzus Kulturális Információs Központot, amelynek fő tevékenysége a földi sugárzású rádiózás volt. A Kárpát-medencei református újságírók balatonszárszói konferenciáján Birta Zoltánnal, a Pulzus Rádió főszerkesztőjével beszélgetett a Reformátusok Lapja.

Harminc éve független Ukrajna. Hogyan érzi magát a magyar média képviselője abban az országban?

Gondoljunk arra, milyen egy harmincéves ember: fiatalság, meggondolatlanság, hevesség. Ukrajnát is ez jellemezte az elmúlt harminc évben. A magyar kisebbség problémáinak az a gyökere, hogy egy fiatal állam kénye-kedve szerint kell töltenie a napjait. Ha a magyar médiára gondolunk egy olyan fiatal országban, amely keresi önmagát, keresi identitását, a saját múltját, történelmét és a nyelvét, akkor egy 1100 éve ott élő magyar közösség nevében mit is mondhatnék: köszönöm szépen, jól vagyunk. Nem egyszerű Kárpátalján a magyar médiában dolgozni, magyar médiát működtetni talán még nehezebb, de annál nemesebb feladat: azt csináljuk, amit Isten ránk bízott. A Pulzus Rádió két nyelven szól: magyarul és ukránul, bemutatja az ott élő őslakos magyar közösség életét az ott élő szláv többségi nemzetnek a nyelvén is. Ez azért fontos, mert amit megismernek, azt jobban el tudják fogadni, könnyebben meg tudják szeretni.

Van-e különbség a közéleti és a keresztyén újságírás között Kárpátalján?

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület volt püspöke mondta egyszer: úgy kell Jézus Krisztusról beszélni egy rádióban, hogy ne ejtsük ki a nevét, de minden róla szóljon. Kárpátalján abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy az ott élő emberek élete a keresztyén konzervatív értékeken alapul, így nem áll messze tőlük Isten Igéje, nem áll messze tőlük a templomba járás. Rádiónk konzervatív-keresztyén magyar értékeket közvetít közszolgálati, mégis kicsit kereskedelmi jelleggel. Műsoraink zöme interaktív műsor. A reggeli Ébresztőt követi a Határtalan című református magazinműsorunk, ez több mint 10 éve szól mindennap a Kárpát-medence öt református stúdiója közös adásainak köszönhetően. Egyedi, mert ugyanaz hallható az éterben Magyarország több megyéjében, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken is. Mi nemcsak a református egyház, hanem általában a keresztyén értékek közvetítését tűztük ki célul. Minden tartalmat ehhez hangolunk hozzá, a Kárpát-medence elcsatolt részeinek is visszhangja a rádiónk: a határokon átívelő és egységes keresztyén nemzetben gondolkodik, híd a régiók között.

A konferencián elhangzott, hogy a teológia ne legyen egzotikum.

Annak esélye, hogy Magyarországon egy kereskedelmi rádióban Pintér Béla, a Testvérek zenekar, a Tálentum vagy a Hajnalcsillag együttes zenéje felcsendüljön, igen kevés. A Pulzusban napi másfél órán keresztül keresztyén zenék szólalnak meg, amelyeket boltban, gyárban, varrodában és sok más helyen hallgatnak. Óránként elhangzik egy párperces, evangéliumi tartalom, naponta több alkalommal hallható rövid áhítat. A hallgatók visszajelzése megerősíti: nem baj, hogy az egyházi téma bekerül a világiak közé, sőt, még a templomba nem járó emberek is meghallgatják, mit mondott a kellemes hangú műsorvezető hat-nyolc percben az élet igazi értelméről. A preevangélizációs tartalmú téma csúcsidőben szól. Kijelenthetjük, hogy sikerül keresztyén értéket eljuttatni olyan emberekhez is, akik egy színtiszta református rádiót nem kapcsolnának be. Kárpátalján a 90-es évek lelki dömpingje olyan közösségeket hozott létre, ahol a gyerekek „belenőttek” az egyházi rendezvényekbe. Gondoljunk például a legutóbbi Csillagpontra, sokkal többen jöttek több száz kilométerről, mint az anyaországból, mert a határon túli fiatalok életében még jelen vannak a konzervatív keresztyén értékek.

Az interjú a Reformátusok Lapja szeptember 5-i számában jelent meg.

Illényi Éva

Forrás: reformatus.hu

Pin It on Pinterest

Share This