Elsőáldozók ünnepsége Nagybégányban

Több éves hitoktatás, rendszeres templomba járás és lelki felkészülés előzte meg a július 7-én, Nagybégány görögkatolikus templomában megtartott elsőáldozást.

A hat lányból és hét fiúból álló csoport hetek óta az elsőáldozásra való előkészület tüzében égett. Először hittanos tudásukról adtak számot parochusuk, Marosi István és szüleik jelenlétében, majd életük első, szent gyónásán vehettek részt. Ezután készen álltak arra, hogy az Oltáriszentségben, a kenyér és a bor színe alatt magukhoz vegyék Jézus valóságos testét és valóságos vérét.
Nagybégány utcáján ünnepélyes menetben – a lányok fehér ruhában – végigvonulva és énekelve érkeztek meg az elsőáldozók a helyi görögkatolikus templomba, ahol harangszóval és rózsaszirmokkal fogadták őket. A hittanosok jelképesen egy-egy szál rózsával fejezték ki hálájukat a Jó Istennek azért, hogy elérték ezt a csodálatos napot.
A Szent Liturgián Marosi István köszöntötte az áldozókat, hozzátartozóikat és az egybegyűlt híveket. Beszédében az Oltáriszentség testi és lelki gyógyító erejéről beszélt.
Ezt követően az elsőáldozók megerősítették azt az esküt, melyet keresztelésükkor keresztszüleik mondtak el a nevükben. Ebben „ellene mondottak a sátánnak, minden cselekedetének, minden szolgálatának s minden kevélységének, s egyesültek Krisztussal”, végül kinyilvánították, hogy „hisznek benne, mint Királyban és Istenben”.
Ezt követően a Hitvallás elmondása következett. Az alkalomhoz illően a Hiszekegy csak az ő szájukból hangzott el a templomban, az áldozás előtti imádsághoz hasonlóan, melyben megvallották, hogy hisznek abban, hogy amiben részesülni fognak, az valóban „Krisztus valóságos és legtisztább teste és valóságos elevenítő vére”.
Ezután a hittanosok egyenként járultak a szentséghez. A szertartás végén az elsőáldozók versekkel és énekekkel tették még ünnepélyesebbé áldozásuk napját, majd átvehették parochusuktól elsőáldozói emléklapjukat. Végezetül a templom udvarán szeretetlakomával vendégelték meg a jelenlévőket.