Ferenc pápa a közjót szolgáló pénzügyi politikát szorgalmazott a járvány utáni világ számára

A piaci érdekvédelem helyett szolidaritást szorgalmazott a pénzügyi politikában is Ferenc pápa a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi találkozója résztvevőinek címzett levelében, melyet a Vatikán csütörtökön közölt.

Ferenc pápa a két nemzetközi szervezet közös tavaszi találkozója alkalmából küldött angol és spanyol nyelvű üzenetet. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői egészen vasárnapig interneten egyeztetnek többek között a pandémia-intézkedésekről.

A katolikus egyházfő az új koronavírus-járvány miatti válsághelyzet súlyosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy a pandémia utáni világban olyan pénzügyi politikára van szükség, amely „a közös jót szolgálja, a sérülékenyebbek és kirekesztettek kerülnek a középpontba, és bolygónk, amely közös otthonunk, megfelelő gondoskodásban részesül”.

Ferenc pápa úgy vélte, a járvány utáni időszakban nem lehet visszatérni a megszokott „egyenlőtlen és fenntarthatatlan” gazdasági és társadalmi modellhez, melyben a világnépesség „törpe kisebbsége birtokolja a világ gazdagságának felét”.

A pápa „receptként” javasolta, hogy a közpénzeket a közjóra használják fel. „Elérkezett az ideje felismerni, hogy a piacok, főleg a pénzpiacok nem követhetnek önálló kormányzati irányt, törvényeknek és szabályoknak kell biztosítani, hogy a közös jót szolgálják a társadalmi célok megvalósításával, amelyek különösen szükségesek a jelenlegi globális egészségügyi vészhelyzetben” – olvasható az üzenetben.

A katolikus egyházfő szolidáris, a közösségeket és egyéneket segítő pénzügyi megoldásokat sürgetett. Emlékeztetett, hogy „senki sem tud egyedül megmenekülni (..) és ha jobb, emberibb, szolidárisabb világgal akarunk kikerülni a jelenlegi helyzetből új és kreatív társadalmi, politikai, gazdasági részvételi formákra van szükség, amelyek érzékenyek a szegények kiáltására”.

Ferenc pápa arra kérte a Világbank és az IMF szakértőit, az emberek közötti találkozások kultúráját kövessék. A globális szolidaritás jegyében a szegényebb országok adósságának „jelentős” csökkentését sürgette. Úgy vélte, ugyanez vonatkozik a világ gazdagabb északi és szegényebb déli része közötti ökológiai különbségre is, amelyre megoldásként javasolta, hogy az előbbiek támogassák a fejlődő térségek környezetvédelmi beruházásait a megújuló energiaforrások használatának erősítésével.

Ferenc pápa úgy vélte, a járvány utáni időszakban nem lehet visszatérni a megszokott „egyenlőtlen és fenntarthatatlan” gazdasági és társadalmi modellhez, melyben a világnépesség „törpe kisebbsége birtokolja a világ gazdagságának felét”.

Forrás: MTI