Film készült Pógyor István letartóztatott református ifjúsági vezető életéről

Szerző: | 2021.07.11., 10:35 | Hitélet

Forrás: Wikimedia Commons

Pógyor Istvánról, a hetven éve letartóztatott ifjúsági vezetőről készített dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely. „Személyében olyan református hívő embert ismerhetünk meg, aki nemzeti identitását, szociális elkötelezettségét és európai látókörét harmóniában élte meg” – mondja a film rendezője, Ablonczy Bálint.

Antináci és antikommunista; a két háború között népszerű diákszervezet, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) nemzeti titkára; Európai Uniót tervező, széles látókörű magyar hazafi – ám mindenekelőtt mély hitű református ember. Így jellemezhetjük Pógyor Istvánt, a józsefvárosi református gyülekezet egykori presbiterét, akit 1951. június 7-én tartóztatott le az Államvédelmi Hatóság, hogy hamis vádak alapján hosszú börtönbüntetésre ítéljék. Hetven évvel később, ezen a napon jelenik meg a „…ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála című dokumentumfilm, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Intézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhelye készített, és az egyetem YouTube-csatornáján lesz megtekinthető.

A harmincperces alkotás korabeli dokumentumokra támaszkodva meséli el Pógyor István történetét, az események összefüggéseit Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a korszak kutatója segít megérteni. A dramatizált jelenetekben a főhőst Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze játssza, aki a KIE egykori nemzeti titkárához hasonlóan a kárpátaljai Sárosoroszi szülötte. A filmről és Pógyor István történetének mai üzenetéről Ablonczy Bálinttal, a Reformáció Öröksége Műhely vezetőjével, egyben a film forgatókönyvíró-rendezőjével beszélgettünk – ismeretségünkre való tekintettel ezúttal tegező formában.

Az évfordulón túl miért éppen Pógyor Istvánnak szenteltek dokumentumfilmet, és miért éppen film formájában dolgozzátok fel az ő történetét?

an egy pár gyöngyszem a magyar református múltban, amelyről nem tudunk vagy nem eleget. A Reformáció Öröksége Műhely küldetése, hogy a magyar református egyház- és művelődéstörténettel kapcsolatos ismereteket terjesszen. Konferenciákat szervezünk, tudományos köteteket adunk ki, podcastot készítünk, szervezzük a szakmai nyilvánosságot. Ám jól tudjuk, hogy vizuális világban élünk, vagyis az ismeretek egy jó része akkor tud közkinccsé válni, ha azokat képekben meséljük el. Pógyor István életén keresztül pedig sok mindent el tudunk mondani a kommunista egyházüldözéstől kezdve a KIE történetén át a harmincas évekre a református egyházon belül felnőtt, világot látott, az elesettek felemelése iránt elkötelezett új nemzedék történetéig. Dokumentumfilmünk talán azért is érdekes, mert az ő történetén és az őt alakító Trill Zsolt révén, illetve azzal, hogy elmentünk közös szülőfalujukba és ott is forgattunk, a régóta és sajnos napjainkban is megtiport kárpátaljai magyarságra is tudunk egy kis figyelmet irányítani.

Miért döntöttél a dokumentumfilmes és játékfilmes elemek vegyítése mellett?

A harmincperces film első része a korabeli kihallgatási jegyzőkönyvekre, ÁVH-s jelentésekre és a hősünk mellé telepített zárkaügynök jelentéseire építve rekonstruálja, mit élhetett át Pógyor István a zárkában, illetve az ÁVH-s kihallgatáson. A második részben elmegyünk Sárosorosziba, és ott, a helyszínen idézzük fel az ő emlékét Trill Zsolt segítségével. Beszélgetünk helyiekkel, a temetőben felkeressük a Pógyor család síremlékeit, és ellátogatunk a helyi református templomba is, amelynek a falán tábla őrzi Pógyor István emlékét. A harmadik részben a korszak és Pógyor István életének és munkásságának kutatója, Földváryné Kiss Réka segítségével kontextusba helyezzük a történteket: megismerjük a KIE-t, többet megtudhatunk az ávós kihallgatásról, arról a koncepcióról, amelynek mentén Pógyort letartóztatták és halála drámai körülményeiről is. Pógyor István ugyanis soha többé nem szabadult, a bántalmazások következtében 1953-ben rabságban halt meg. Számos korabeli fényképpel, újságcikkel, kihallgatási jegyzőkönyvvel, levéllel, zárkaügynöki jelentéssel illusztráljuk a szakértői magyarázatot. Reményeink szerint a játékfilmes és dokumentarista elemek vegyítésével könnyebben befogadható a történet a korszakról már semmiféle emléket nem őrző generációknak, akár középiskolásoknak, akár egyetemi hallgatóknak.

A koncepciós perben, amelyet Pógyor István ellen lefolytattak, az volt a vád, hogy aktívan foglalkoztatta a páneurópai modell megvalósításának lehetősége.

Szó szerint az szerepel a vádiratban, hogy társaival együtt Magyarországot az Európai Unió részévé akarta tenni. Ehhez ismernünk kell a történelmi kontextust! A második világháború után vagyunk, 1946-ban Winston Churchill meghirdeti európai mozgalmát, 1948-ban Hágában megtartják az első Európa-kongresszust, 1949-ben létrejön az Európa Tanács, a máig létező, emberi jogok fölött őrködő összeurópai szervezet. Majd a Schuman-nyilatkozat 1950 májusában megalapozza az Európai Szén- és Acélközösséget, az Európai Unió elődjét. Vagyis, Európában egyre erősebb az a szellemi áramlat, amely szerint két világégés után nem engedhetjük meg magunknak, hogy gyilkoljuk egymást, inkább szövetkeznünk kell. Pógyor világlátott ember volt, Amerikában és Németországban is tanult, a KIE révén a két háború között Svédországtól Hollandiáig sokfelé járt, komoly külföldi kapcsolatokkal bírt. Ez az Európa-szerte zajló szellemi áramlat a Rákosi-korszakot jellemző borzasztó intellektuális sivárságban hatott rá és másokra is itthon. A KIE-t ugyan föloszlatták, de voltak bibliakörök és egyéb összejövetelek a hitmélyítő alkalmak mellett. A jelenlévők sokszor arról is beszélgettek, mit kell majd csinálni, ha kimennek az oroszok és megszűnik ez a borzalom, amiben élnek – hiszen azt hitték, ez már nem tarthat soká. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint Pógyor Istvánék egy keresztyén alapokon álló európai államszövetséget, konföderációt képzeltek el, amelyben Magyarországnak is helye lenne. Mondanunk sem kell, hogy az ávós koncepció számára ez imperialista összeesküvés klerikálfasiszták részvételével, amelyet le kell csapni. Ma már tudjuk, hogy Pógyorék elképzelése mennyire életképes és jó dolog volt, hiszen megelőlegeztek valamit, ami aztán be is teljesedett.

Ebből a távlatból azt azért mégsem magától értetődő megérteni, mit jelentett akkor református hitvalló keresztyénnek lenni – főleg azért, mert amikor ezeket a mártírtörténeteket elővesszük, könnyű kivetíteni rájuk saját előfeltevéseinket. Hogyan érdemes megközelíteni az ilyen és ehhez hasonló történeteket?

Kimondtál egy nagyon fontos szót, ez a kivetítés. Semmiképpen ne a mostani helyzetünkhöz, céljainkhoz keressünk ideológiai előképeket, hanem próbáljuk ezeket az embereket, történeteket a maguk összetettségében megérteni. Pógyor István egy tizenhat gyerekes kárpátaljai szegény családból származott, fiatalon elkötelezte magát a KIE révén a nagyvárosi fiatalok segítése mellett, aktívan dolgozott a cserkészetben is. Szociális elkötelezettsége mellett hitvalló keresztyén és magyar hazafi volt, közben – ahogy a korban mondták – az angolszász orientációt képviselte, előbb antináci, majd antikommunista éllel.

Az iratokból, visszaemlékezésekből kirajzolódik, hogy nemzeti identitását, szociális elkötelezettségét és európai látókörét harmonikus egységben élte meg, személyiségének alapvonása pedig mély hite volt. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni a zárkaügynök jelentését, aki néha szó szerint visszaadja ávós megbízóinak Pógyor gondolatait, például azokat, amelyekkel saját besúgóját kéri, hogy imádkozzon érte. Pógyor István példája megmutatja, mit jelent, ha az identitásunk különböző elemeit nem egymással konfliktusban éljük meg. Komoly üzenet lehet számunkra, hogy abban a korban a számunkra talán furcsállott kapcsolódási pontok megvoltak, és ezeket a református egyház és Magyarország épülésére igyekeztek felhasználni.

Pógyor István maga is hitvalló keresztény volt, és mint ilyen, keresztényüldözés áldozata is lett, nem csak ideológiai alapú koncepcióé. Mit taníthat az ő példája a hitről nekünk, mai embereknek, akiket igencsak más fából faragtak?

A legfontosabb az alázat. Különösen  individualizált korunkban, amikor roppant leleményesek vagyunk annak megfogalmazásában, hogy nekünk mi „jár”, mi mindenhez van „jogunk”, illetve ki, mikor és hol okozott nekünk sérelmet. Pógyor István történetét megismerve az ember más perspektívában látja saját problémáit. Óriások vállán állunk. Azzal együtt mondom ezt, hogy nem hagiográfiát szerettünk volna készíteni. Pógyort a börtönben megtörték. Borzalmas kínzásoknak vetették alá, így végül aláírta a koncepcióba illő vallomást. De mielőtt pálcát törünk felette, gondoljuk meg, hogy mi kibírtuk volna-e, ha három hónapon keresztül rendszeresen kínoznak, ahogy azt vele tették.

Ezért fontos a történelmi háttér alapos ismerete.

Elismerem, ez fárasztó lehet, sokszor egyszerűbb a készen kapott igazságokat elfogadni. Mint már utaltam rá, Pógyor életpályája, személyisége és eszmerendszere is jóval izgalmasabb, mint ahogy azt első látásra gondolnánk. Hadd mondjak ehhez egy adalékot!  

1946-ban, amikor először letartóztatták Pógyort, akkor még Rajk László belügyminiszternek lehetett írni kérvényt az érdekében. Ezt sokan alá is írták, baloldali emberek is, meg olyanok, akiknek Pógyor segített az üldöztetések idején, hiszen embermentő tevékenységet is végzett. Nem sokkal később ezt a világnézeteken átívelő szolidaritást is szétverte a terror. Pógyor István története a kommunista diktatúra egyházüldözésének tökéletes metaforája: adott egy alulról jövő, sokra hivatott, életét mások segítésére feltett ember, akit még a tőle eltérő nézeteket vallók is elismernek. Az új világban aztán nemhogy az őt megillető karriert nem futhatja be, de mondvacsinált okokkal letartóztatják és kíméletlenül elpusztítják. Nekünk, akiknek megadatott a későn születés kegyelme, kötelességünk emlékezni Pógyor Istvánra és a hozzá hasonlóan megtaposott hitvalló őseinkre.

„…ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála című dokumentumfilm 2021. június 7-én hétfőtől tekinthető meg a Károli Gáspár Református Egyetem YouTube-csatornáján.
Forgatókönyvíró-rendező: Ablonczy Bálint, a KRE Reformáció Öröksége Műhely vezetője, és Novák Tamás, több történelmi témájú dokumentumfilm (többek között a Biszku Béláról szóló Bűn és büntetlenség, valamint a Rajk-pert feldolgozó Cinema Inferno) alkotója.
Pógyor István szerepében Trill Zsoltot láthatjuk.
A zárkatárs – zárkaügynököt R. Kárpáti Péter játssza.
Az ÁVH-s kihallgatótisztet, Szecsődi hadnagyot Ficza István alakítja.

 Forrás: parokia.hu

Pin It on Pinterest

Share This