Kisboldogasszony-napi búcsúk Kárpátalján

Szeptember nyolcadikán, Kisboldogasszony ünnepén búcsút tartottak Mezőgecse, Tiszaújhely és Palágykomoróc görögkatolikus templomaiban.
A Mária születésének ünnepére felszentelt templomokba énekelve és zászlóval érkeztek a szomszédos falvak egyházközségei.
Mezőgecsében 11.00 órakor vette kezdetét a Szent Liturgia, melynek főcelebránsa és szónoka Iván Gábor, újszentelt áldozópap volt. Mellette álltak oltártestvérei: Lődár Jenő atya mint házigazda, valamint Levcsenkó Róbert, beregdédai, Marosi István, nagybégányi, Margitics Jaroszláv, beregszászi és Trescsula László, fancsikai parókus atyák.
Gábor atya szentbeszédében példaként állította a hívek elé Szűz Mária szüleit, Annát és Joákimot, akiket hosszú éveken át elkerült a gyermekáldás, de nem csüggedtek el, hanem töretlenül imádkoztak Istenhez kegyelemért. Végül öreg korukra, amikor már nem is remélhették, megszületett gyermekük, Mária, akinek Isten különleges feladatot szánt a megváltás történetében. Hasonló kitartással kell a ma élő embernek is hinnie és bíznia Istenben és az ő gondviselő szeretetében – tanította a jelenlévőket Gábor atya.
A Szent Liturgia az ilyenkor szokásos körmenettel, olajkenettel és szeretetlakomával zárult, ahol a gecsei hívek vendégül látták a borzsovai, tiszacsomai, muzsalyi és egyéb egyházközségekből érkezett zarándokokat.
Hasonlóan templombúcsún vehettek részt egy nappal később, vasárnap a Palágykomorócra érkező hívek is. Itt Szkoropádszky Péter parókus mellett Ábrány Krisztián, sislóci lelkipásztor, valamint dr. Szolánszky Ágoston ráti pap, teológiai tanár végezte a Szent Liturgiát. Szép számmal érkeztek hivek Rátról, Sislócról busszal, Kisszelmencből, Gálocsból, Pallóból. Szent beszédet Ábrány Krisztián atya mondott.
Tiszaújhelyben Orosz István, ózdi parókus szólt a hívekhez, homíliájában az ünnepi tropár szövegén elmélkedve. Szűcs Béla, helyi parókus mellett Tóth Jenő atya, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görörgkatolikus Líceum vezetője, Bakancsos Sándor, tiszújlaki, Gajdos Attila, forgolányi, Harangozó Miklós, csepei lelkipásztorok vettek részt híveikkel a Szent Liturgián. A szomszédos Karácsfalva, Mátyfalva, Tiszaújlak és Tiszakeresztúr görögkatolikus hívei alkottak processziót az ünnep tiszteletére.
Az Istenszülő Szűz Mária a hagyomány szerint Kr. e. 16–17. körül született Jeruzsálemben a Júda törzséből, Dávid királyi nemzetségéből származó Joákimtól és a Lévi törzséhez tarto¬zó Matthán pap és felesége, Mária leányától, Annától.
Maga Kisboldogasszony ünnepe az 5. századig nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben templomot építettek azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Szeptember 8-a eredetileg a jeruzsálemi Szent Anna-bazilika szentelési évfordulója volt. Számos keleti egyházban a liturgikus év kezdetét jelentette. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be a 7. század végén. A magyar nyelvterületen kultusza csak a barokk korban bontakozott ki.
A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dolog, főleg fonástiltó nap volt. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti napok neve kétasszonynap, az időszak neve a kétasszonyköze.