Krétai Szent András bűnbánati kánonja

„Kelj föl, ó lelkem, gondold át tetteidet, melyeket elkövettél, vedd

szemügyre azokat, és könnyeket ontsál, valld meg nyíltan Krisztusnak

tetteidet és gondolataidat, és így megigazulhatsz!” – olvashatjuk Krétai Szent András bűnbánati kánonjában.

Minden évben egyszer, nagyböjt ötödik hetének szerda estéjén végzik a magyar görögkatolikusok a Krétai Szent Andrástól származó bűnbánati kánont.

A szerző a VII. században született Damaszkuszban. Sokáig egy jeruzsálemi szerzetesközösség tagja volt, majd 700-ban Kréta püspöke lett. Közel 50 szentbeszéd és hetven kánon maradt fenn tőle.

A nagyböjtben végzett kánon kilenc ódából áll. Az alapjait Krétai Szent András alkotta meg, melyet más szerzők – Studita Szent Teodor (+826), Szicíliai Szent József (+886) – kánonjaival egészítettek ki, illetve a hatodik óda és a Boldogságok után még 16 tropár is bekerült a szertartásba.

A XI-XII. században újabb tropárokat illesztettek be a kánonba Egyiptomi Szent Mária tiszteletére, aki feladta bűnös életmódját, megtért, s negyvenhét évig élt szigorú remeteéletet a sivatagban.

Ahogy az ő története, úgy a kilenc kánont alkotó közel háromszáz tropár – ó- és újszövetségi személyek (Ádám, Noé, Ábrahám, Jákob, Mózes, Lót, Péter, Zakeus) példáján keresztül – is a bűnbeesésről, a bűnbánatról és a megtérésről szól.

Krétai Szent András kánonja mellett a görögkatolikus egyház más nagyböjti szertartásokkal (keresztút, előre megszentelt áldozat liturgiája) is igyekszik a híveket felkészíteni húsvét ünnepére.

„Itt a bűnbánat ideje, én is hozzád sietek, Teremtőm, vedd le rólam a bűn súlyos bilincsét, és mint irgalmas, adj nekem bűnbocsánatot!” (Krétai Szent András bűnbánati kánonja, I. óda)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma