Lelki fröccs helyett

A korszellem irányítja az egyházat, egyre népszerűbb a wellness-keresztyénség, pedig a templomban nem az a legfontosabb, hogy párnás székeken ülve, kellemesen érezzük magunkat. Az úrvacsora sem Róbert bácsi vacsorája, hanem Isten népének közössége. A református egyház társadalmi küldetése az, hogy képviselje Isten országának evangéliumát és etikáját a társadalomban – egyszerű, mégis nehéz mondatok a legmagasabb állami kitüntetéssel jutalmazott református lelkipásztortól.

Nem a szamárnak szól
Istennek valóban van humora, soha nem kapott különösebb elismerést az egyháztól, kapott viszont az államtól. Amikor fogadta a kézfogásokat és átvette a kitüntetést Sípos Ete Álmos, mindenkinek ugyanazt a mondatot mondta: „Egyedül Istené a dicsőség!” Tudja, hogy pontosan értették az állami vezetők, mit jelent ez a mondat.
– Amikor fölolvasták a méltatásomat, az volt bennem, hogy nagy balgaság lett volna a virágvasárnapi szamár részéről, ha azt képzeli, a hozsannázás neki szól. Balgaság lenne az én részemről is, ha azt képzelném, nekem szól a méltatás és nem lennék tisztában azzal, hogy az én Uramnak szól. Miben vagyok én különb bárkinél?

Konzekvensen
Több évtizedes áldozatos lelkipásztori munkája, közéleti tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök dr. Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztornak, akit tápiószelei otthonában kerestünk fel.
– Amikor az életutamra utalnak, azt gondolom, benne van a családi életem: Isten nagy családdal ajándékozott meg bennünket, 11 gyermekünk született, 36 unokánk van. Négy gyerekünk református lelkipásztor lett, idén nyáron ünnepeltük ötvenedik házassági évfordulónkat. Bizonyos szempontból lehet, hogy ezt is példaértékűnek ítélték. A többit illetően pedig talán azt értékelték, hogy egész életemben igyekeztem nagyon konzekvensen a bibliai értékeket képviselni az igeszolgálatomban és a gyülekezeti munkában is – mondja a kitüntetésről a lelkipásztor.

Moralizálás, lelki fröccs
Sípos Ete Álmos ízig-vérig kálvini teológiát képvisel, és ettől nem is akar tágítani. Fontosnak tartja, hogy Isten szerepére tegye a hangsúlyt, hiszen – mint mondja – Isten cselekszik mindenkor.
– Ha ezt nem hangsúlyozzuk, az igehirdetés nem más, mint lelki fröccs, puszta moralizálás. Igyekszem ugyanúgy ragaszkodni a Bibliához, ahogy Kálvin tette, akár házassági etikáról, akár a gyülekezeti életről van szó. Például nem kereszteltünk meg akárkit, az úrvacsoránál felhívtuk az emberek figyelmét, hogy úrvacsorázni csak a konfirmáltak jöjjenek, mindig fölolvastuk a heidelbergi káté azon részét, hogy kik részesülhetnek úrvacsorában, és ha valaki nem a gyülekezetünkhöz tartozott, megkértük, mutatkozzon be, hogy tudjuk, kivel van dolgunk. Az úrvacsora Isten népének a közössége, és nem Róbert bácsi vacsorája, hogy kinek milyen kedve van, az jöjjön. Lelki, hitbeli közösségünk Jézus Krisztussal és egymással is.

Kirekesztés?
A lelkipásztor elmesél egy történetet, amikor megkérte az egyik gyülekezeti tagot, hogy ne vegyen úrvacsorát. A férfi otthagyta a feleségét, a gyülekezetből az egyik lánnyal „állt össze”, majd házasságot ígért neki, de nem vette feleségül, hanem egy harmadikkal ment el. Sípos Ete Álmos szerint nem lehet, hogy mindenki úgy éljen, ahogy akar. De ki lehet rekeszteni valakit csak azért, mert hibázik?
– Ez az eset nem kirekesztés. Jézus azt mondja: aki hisz, üdvözül, aki nem, elkárhozik. A hívő ember is hibázhat, de éppen a hívőket kell rendszabályozni, hiszen a gyülekezetben rendnek kell lenni.

Lazaság vagy szigorúság
Sípos Ete Álmos szerint elfogadható az emberek számára ez a fajta szigorú, konzervatív gondolkodás. Egy tanulmányra hivatkozva arról beszél, hogy azok a szervezetek maradnak fenn a legtovább, amelyek legalább nyolc-kilenc feltételt támasztanak a tagságuknak, amelyek csak egyet-kettőt, azok hamar széthullanak.
– Szociológiailag is bizonyított, hogy nem helyes az a feltételezés, hogy minél lazábbak vagyunk, annál többen jönnek közénk. Amerikában például azok a protestáns gyülekezetek a legstabilabbak, ahol komoly feltételeknek kell megfelelni az egyháztagoknak, a liberálisak pedig felbomlanak.

Nem csallak meg, mert…
A megszentelt élet nagyon komoly követelmény, de a lelkész szerint az egyik legfontosabb, hogy mivel inspirálják erre az embereket. Törvényeskedni ugyanis nem szabad.
– Taszító lenne, ha arról beszélnék, hogy az igazi hívő számos dolgot nem csinálhat, de ha azt mondom az embereknek, hogy ha te igazán szereted Jézust, akkor az ő kedvében fogsz járni, ez elfogadható, hiszen nem akarod megbántani azt, aki a legjobban szeret téged. Ha a feleségemet azért nem csalom meg, mert nem szabad, akkor ez őt nem emeli fel, de ha azt mondom neki, hogy azért nem csallak meg, mert szeretlek, ez az igazi megszentelődés. Nekünk ezért kell Krisztust prédikálni, mert ez az, ami rabul ejti az embert.

Tekintélyt parancsolni
Beszélgetésünkben szóba kerül a hitelesség kérdése. A nyugalmazott lelkipásztor erről is markáns véleményt fogalmaz meg, hiszen szerinte az ember soha nem tudja önmagát hitelesíteni.
– Ha Isten nem hitelesít valakit, akkor a feje tetejére is állhat. Hitelességünk Istentől van és akkor hitelesít minket, ha komolyan ragaszkodunk a szavához. Sok évvel ezelőtt fölháborodva panaszkodott az egyik egyházi vezető, hogy nincs tekintélye a magas egyházi tisztségnek. Akkor mondtam neki, hogy tekintélyt parancsolni nem lehet. Isten vagy ad valakinek, vagy nem ad, hiába óbégat az ember, vagy pattog előre-hátra, csak ki fogják röhögni.

Szemellenzős, vaskalapos, fundamentalista?
Sípos Ete Álmos az egyházban gyakran kritizált Bibliaszövetség főtitkára. A szövetséget sokan szemellenzős lóhoz hasonlítják, vaskalaposnak titulálják. A főtitkár azt mondja, hogy leginkább a háta mögött kapja a kritikákat, a szemébe egészen ritkán mondják.
– Amikor megkérdezem, hogy mi a baj a Bibliaszövetséggel, semmi érdembeli, konkrét dolgot nem tudnak mondani, csak annyit, amit Ön is említett, hogy vaskalapos, fundamentalista. Ennek ellenére úgy látom, hogy a Bibliaszövetségre egyre nagyobb szükség van. Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen a hitvallásos református igehirdetés és teológia, jöjjön el az alkalmainkra és ott találkozhat mindezzel. Sok szimpatizánsunk is van, sokan olvassák kiadványainkat, könyveinket, vagy eljárnak a bibliaiskolánkba.

A fegyver nem a lézerkard
A lelkipásztor szerint a református egyház zsinata számos dologban mélységesen hallgat, amelyben meg kellene szólalnia, és amelyben viszont a Bibliaszövetség véleményt formál, például Magyarország új alkotmányával kapcsolatban.
– A református egyház társadalmi küldetése, hogy képviselje Isten országának evangéliumát és etikáját a társadalomban. De a zsinat egyfolytában a pénzen civakodik, és a legritkább esetben foglalnak állást etikai, erkölcsi kérdésekben. Leginkább az egyházi szervezettel kapcsolatos dolgokat űzik-fűzik. Az idei trianoni harangozással kapcsolatos állásfoglalás pedig egyszerűen fölháborító volt. Az azt követő magyarázkodás miatt pedig a képemről lesült a bőr, olyan szerencsétlenül próbálták magyarázni a bizonyítványt, ahelyett, hogy elnézést kértek volna, mert tévedtek. Ezek súlyos problémák, csakúgy mint az a szintén szerencsétlen helyzet, hogy nagyfokú hatalmi koncentráció alakult ki az egyházban, ahol a tutit legfeljebb egy-két ember mondhatja meg. Közben pedig ez egy következmények nélküli egyház, ahol abszurd dolgokat lehet mondani, teológus professzoroknak megcáfolni a Biblia egyes történeteit, Csillagok háborúja álarcosbált és lézerkardversenyt hirdetni a gyülekezetben, ahol a jelszó az, hogy „az erő velünk van”. Holott nekünk nincs más fegyverünk, csak a jó igehirdetés. Ahol ez történik, ott tele vannak a templomok.

Pártpolitika helyett
A lelkészek feladata, hogy bibliai elveket hangoztassanak és biblikus tanítást adjanak az embereknek, nem pártpolitikát kell képviselni – véli Sípos Ete Álmos.
– Az állam dolga, hogy védelmezze az ártatlanokat, megbüntesse a törvényszegőket, a polgár dolga, hogy megfizesse az adót, imádkozzon az elöljáróiért és álljon oda a jó dolgok mögé. A lelkészeknek pedig tájékoztatást kell adniuk, hogy a hívők el tudjanak igazodni a világ összevisszaságában. Az egyháznak nagy mulasztásai vannak abban, hogy nincsenek komoly erkölcsi cövekek.

Korszellem
Sípos Ete Álmos szerint ma a korszellem irányítja az egyházat. Nagy problémának tartja, hogy a történelmi egyházak egy az egyben másolják az állami rendszert és nem a biblikus rendet képviselik.
– Az egyház tévhitben van, ha azt gondolja, hogy modernkedni kell és azt a szemlélet képviselni, aminek a lényege a wellness-keresztyénség, vagyis hogy az emberek jól érezzék magukat a templomban, lássuk vendégül őket, etessük, itassuk, párna legyen a széken. Persze legyen süti, kávé, a mi gyülekezetünkben is volt, csak legyen mellette tartalmas igehirdetés. Az igehirdetés akkor jó, ha megszólítja az embereket az ige. Ha valaki csak bölcselkedik a szószéken, az kevés.

Mindhalálig
Az egyház legnagyobb pozitívumát a gyülekezetekben látja a lelkipásztor.
– Azért maradok meg mindhalálig a református egyházban és vallom magam református lelkipásztornak, mert Magyarországon sok olyan gyülekezet van, ahol komoly lelki munka folyik és vannak virágzó gyülekezetek. Miközben a kritikámat elmondom, nem feledkezem meg arról, hogy sokan komoly áldozatokat hozva végzik szolgálatukat nehéz és mostoha körülmények között, minden tiszteletem ezeké a lelkipásztoroké.

Forrás: parokia.hu