Lépésről lépésre

Holnaptól minden másként lesz: egészségesen élek, megtanulok angolul, többet sportolok. Sok hasonló ígéretet tettünk már egymásnak és magunknak is, de szinte soha nem váltjuk őket valóra.

Mindannyian vágyunk arra, hogy kicsit jobban irányítsuk saját életünket, nehogy kifollyanak a napok a kezünk közül. De mégis hogyan tehetünk életünk részévé új szokásokat, hogy a változás tartós legyen? A kérdésre sok református fiatal kaphatott választ a közelmúltban egy egyetemistáknak szóló előadáson.

A kiválóság nem egy egyszerű cselekedet, hanem jó szokás – idézte Arisztotelész gondolatait P. Tóth András. A Láthatatlan Egyetem trénerének előadására sok egyetemista fiatal volt kíváncsi a Csillagponton, hogy megtudják, hogyan lehetne hatékonyabban és eredményesebben átvészelniük egy-egy kínlódással teli vizsgaidőszakot, vagy nekiállni a szakdolgozatnak. Az előadáson elhangzottak azonban nemcsak diákoknak, hanem a már aktívan dolgozó felnőtteknek is segítség lehet abban, hogy nagy álmaikat kis címletekben váltsák valóra.

Bár szülei nem tiltakoztak volna ha a lelkészgyermekként maga is édesapja hivatását választja, András mégis informatikusként végzett a Műszaki Egyetemen, jelenleg pedig vállalkozóként tevékenykedik. Szabadidejében – ami számára még hat vállalkozása mellett is akad – a Láthatatlan Egyetem elnevezésű egyetemistákból és fiatal felnőttekből álló közösség tagjaként diákoknak tart tréningeket arról, hogyan lehetne jobban beosztani idejüket, és lépésről lépésre maradandó változást hozni életükbe. Persze nehéz elképzelni, hogy fér egy ember életébe ilyen sokféle tevékenység, magam is irigykedve hallgatom András bemutatkozását. A református informatikus azonban állítja, a szerintünk „szuper rendezett” életet élő és sikeres ismerőseink sem csodalények, csak van néhány jó szokásuk. Lássuk hát, mi a titkuk!

– Az a cél, hogy automatára állítsuk a dolgainkat – mondta András, aki szerint a jó szokások akkor lesznek állandó részévé az életünknek, ha olyan természetes cselekedetté válnak, akár a cipőfűzés.

– Milyen jó lenne például, ha csak úgy, magunktól elmennénk futni, tanulnánk nyelveket anélkül, hogy nagyon gondolkozni kellene rajta, vagy betartanánk azokat az határidőket, amiket megígértünk. De ahogy már Arisztotelész, és más ókori szerzők is megállapították, azok a dolgok működnek jól amiből sokat csinálunk rendszeresen és automatikusan – hívta fel figyelmünket az „ősi” igazságra az előadó. Sokszor azonban túl sok új szokást akarunk egyszerre behozni az életünkbe, melyeket talán egy-két napig sikerül is megtartani, de egy hét múlva már rendszerint mindet elhagyjuk. Sokkal eredményesebb tehát, ha egyszerre egy szokásra összpontosítunk harminc napon keresztül, és az egy hónapos próbaidő után eldönthetjük, tényleg akarjuk-e azt a tevékenységet rendszeresen folytatni.

– Nagyon lényeges, hogyan fogalmazod meg a kívánt új szokást. Az újévi fogadalmakkal is általában az a baj, hogy nem elég egyértelműek. Például ha azt mondom, holnaptól egészségesen fogok élni, nem lehet eldönteni a nap végén, hogy ez sikerült-e vagy sem. Fogalmazzuk meg inkább, mit jelent az egészséges élet. Minden nap mozgok 15 percet, naponta eszem gyümölcsöt, vagy megcsinálok két felülést – ezeket már könnyen el lehet dönteni, hogy megtettem-e. Tehát a kihívás sikere attól is függ, hogy az elhatározást hogyan írod le – mondta P. Tóth András.

Ahhoz, hogy ezek a szokások eszedbe jussanak, szükséged van egy kiváltó jelre. Érdemes tehát egy már meglévő szokásunkhoz kötni az újakat. Ilyen lehet például, a fürdőszobában a tükörre kiragasztott emlékeztető, amivel a reggeli fogmosásnál mindig találkozni fogunk, vagy néhány cetli a számítógépen. A tréner elmondta, nemcsak a jó, hanem rossz szokásaink is bizonyos kiváltó okok miatt alakulnak ki, elhagyásuk pedig azért nehéz, mert legtöbbször ezen az okon nem tudunk változtatni. A hozzá kapcsolódó rutinszerű cselekedeteken azonban igen.

– Például ha valaki szomorú, akkor iszik, amitől megnyugszik, és utána jól érzi magát. Itt az ok a szomorúság, a rutin az ivás, és a jutalom a jó érzés. Azt nem lehet elkerülni, hogy valakinek rossz kedve legyen, viszont a kiváltó okhoz kapcsolódó szokást meg lehet változtatni. Például, ha szociálisan érzékeny valaki, akkor az ivás helyett inkább beszélgessen emberekkel. Keress a rossz szokás helyett egy olyan tevékenységet, ami felvillanyoz és jól érzed magad tőle. Ezt a módszert a dohányzásnál is szokták ajánlani. Meghagyod a jutalmat, meghagyod a kiváltó jelet, de lecseréled ami a kettő között van.

P. Tóth András szerint azonban nemcsak a napi szintű szokások segíthetnek rendezni az életünket.

– Nagyon hasznos az, ha hetenként egyszer hátralépsz az életedből, és ránézel arra, hogy mi is történik veled. Tehát a GPS-hez hasonlóan te is újratervezel. Hetenként egyszer állj meg egy picit, vegyél elő egy lapot, rajzold le az életedet, írd fel, hogy most épp mi merre halad, melyek a tennivalóid – mondta az előadó. Bár a Láthatatlan Egyetemen a „hétrendezés” technikáját is külön tréningen tanítják, András saját életéből vett példával illusztrálta, hogyan működik a módszer a gyakorlatban.

– Vasárnap esténként 5-20 fős társasággal szoktunk találkozni egy budapesti kávéházban. Mindenki rendel magának egy italt, aztán előveszi a kis papírlapjait, elkezd szöszmötölni velük és rendet rak az életében. Ezek után úgy megyünk vissza az életünkbe hétfőn, hogy teljesen képben vagyunk azzal, mi, merre, hány méter, tudjuk, minden fontos dolgot eldöntöttünk vasárnap és már nem kell annyit tépelődni, gondolkozni a mindennapi teendőinket.

De vajon nem fogja-e valaki a sok jó szokástól, rendszeresebb tervezéstől inkább előre programozott robotnak érezni magát, mint tevékeny, önálló személyiségnek? Nem válik-e ledönthetetlen fallá a napi rutin, ami elzár másoktól, és nemet mondunk például egy ismerősnek, aki kicsit hosszabban szeretne velünk ebédelni a szokásos napi húsz perc helyett.

– Ezekkel a szokásokkal az a cél, hogy minél inkább automatikus legyen, hogy behozz az életedbe csomó dolgot, ami jó, ami apró, ami téged előre visz, és nem kell rajta gondolkoznod. De ha ezek a dolgok kimaradnak, akkor nem történik katasztrófa. Például itt a Csillagponton az én életem se úgy zajlik, mint otthon. A lényeg az, hogy ezek a szokások hiányozzanak, és az legyen az érzésed, hogy behoztál valami jót az életedbe, amit kipróbáltál és megszeretted. Tehát amikor majd hazamegyek innen, akkor megint vágyjak arra, hogy milyen jó lenne ezeket a tevékenységeket végezni, biciklizni, felügyelni a pénzügyeimet, vagy hetente rendet rakni az életemben – mondta P. Tóth András.

Legtöbben már egyetemistaként is komoly időzavarba kerülünk, ha a szabadabb napjainkat magunknak kell beosztani. A Láthatatlan Egyetem trénere a hallgatóság segítségével sok hasznos technikát gyűjtött össze, hogyan lehetne fülön csípni a könyörtelenül rohanó időt. Huszonöt perc tanulás, majd jöhet az öt perces jutalom, legyen az egy szelet csoki, finom kávé, vagy a kedvenc zeneszámunk a youtube-ról. De ha mégis halogatni szeretnénk a tanulást, végezzünk helyette más hasznos tevékenységet, tanuljunk egy könnyebb vizsgára, vagy mosogassunk el. Ezekről a módszerekről bővebben olvashatnak Orbán Anita Időlopás szalámival című cikkében a csillag.reformatus.hu oldalon.