Menet a Golgotára
Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék. Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
Máté 27,31-32
Krisztus kereszthordozásáról
A katonák durva kézzel
Levették köntösét,
Teljes érzéketlenséggel
Föltépték sajgó sebét.
Jézus roskadó léptekkel
Vitte nehéz keresztjét.
Lelkem! Ne társulj azokkal,
Akik így viselkednek
S nem törődnek bűnbánattal,
Orcátlanul vétkeznek.
Érezz együtt hű Uraddal,
Aki megbocsát neked.
Uram! Erőtlen testemnek
Soha sincsen kedvére,
Hogy tégedet kövesselek
Szenvedésed helyére.
Az én erőtlenségemnek
Te légy segítségére.
Taníts meg hálásnak lennem
Te hű szeretetedért,
Odaadással felelnem
Lelkem békességéért.
Szent akaratodat tennem
Nagy kegyelmességedért.
Lelkem! Ha élted vétkéért
Kereszt súlya alatt vagy,
Értsd meg Urad nagy hűségét
Aki magadra nem hagy.
Ismerjed meg szeretetét
Mely csodálatosan nagy.
Gonosztévők táborába
Magad ne sodortassad
És a hűtlenek útjára
Lábad ne igazgassad!
A te szíved igazsága
Jézus érdeme marad.
Életemnek nagy reménye:
A Te halálos kínod.
A halandók nemzetsége
Tőled nyer szabadságot,
Mert Te az Élet-Könyvébe
A nevüket beírod.
Alexander s Rufus atyját,
Simont, bár szabódni ment,
A zsidók most megragadták
Ezt az idegen embert
S erőszakkal őrá rakták
A roskasztó keresztet.
Ebben jól megfigyelhetjük
A nép hálátlanságát
Hiszen tudja mindegyikük,
Jézus mint fogta pártját.
Mégsem akad egy sem köztük,
Ki megosztaná baját.
Fontos a megállapítás
Mindnyájunk szempontjából:
Simonról beszél az Írás
Valamint két fiáról.
Őreájuk szállt az áldás
Hű Urunk irgalmából.
Egy idegen ember vitte
Krisztus nehéz keresztjét.
Most az Úr kirekesztette
Az Ő tulajdon népét
Elfordult tőle kegyelme
S a pogányok megnyerték.
Sajog, éget minden sebem
És sok kínom nem enyhül,
Nyugalmamat meg nem lelem
Jézus, irgalmad nélkül.
Fájó lelkiismeretem
Tereád vár egyedül.
Úgy mentél föl Golgotára
A kereszt terhe alatt,
Miként Izsák hajdanába!
Mórija felé haladt.
Róla elhárult halála
Te föláldoztad magad.
Most Tereád emlékezem
S hálát adok Teneked,
Mindig nyugalmat ad nekem
Szörnyű nehéz küzdelmed.
Ne engedd ezt elfelednem
Mikor magam szenvedek.
Passió-énekek
Elmélkedések Krisztus Urunk szenvedése felett
Írta: Hallgrímur Pétrusson
Fordította: Ordass Lajos
Forrás: parokia.hu