Zán Fábián Sándor

Minden szeretet úgy szeret, hogy ad

Ima: Felséges Isten, ki teremtetted a világot, és önmagadról kijelentést adtál az Ószövetség korában, ismertté tetted gondviselő szeretetedet. A törvény szövetsége után a kegyelem szövetségét kínáltad fel nekünk. Önmagadat adtad ezért a világért, és tőlünk csak a befogadást, az elfogadást várod. Add nekünk, hogy a mi szívünkben legyen Jézus számára hely, nem úgy, mint annak idején Betlehemben.

Ámen.

Bűnbánat karácsonykor. Nem olyan távol álló dolog. Minden ünnepen emlékezni kell Jézus halálára, amíg eljön újra. A világon minden olyan dolog, ami szégyellni való, az emberektől van. Így az igazságtalanság, a hatalomvágy, a háború. Ezek miatt fontos, hogy bűnbánó és alázatos szívvel figyeljünk Istenre, aki ma is így szól: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn. 3, 16).

Minden szeretet úgy szeret, hogy ad. Isten adott Valakit, akiben válaszol minden emberi kérdésre, arra is, ami 2022 karácsonyán bennünk van: Miért engedted meg ezt a nyomorúságot? Azért, hogy felébresszen, azért, hogy bűnbánatra indítson. A mi kedvünkért sem fog más evangéliumot hirdetni, nekünk sem fog más feleletet adni. A mi népünk sebeire is csak egy orvosság van: adott az Isten egy gyermeket. Így jövendölt róla a próféta:

„Egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme” (Ézsaiás 9, 5).

Az ígéret beteljesedett. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által:

„Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek – ami azt jelenti: Velünk az Isten” (Máté 1, 22–23).

Isten önmagáról azt jelentette ki, hogy Ő a szeretet. Az igazi szeretet ismertetőjele az, hogy nem kényszerít. Azért, mert a szeretet legmélyebb vágya: viszontszeretetet ébreszteni. Aki szeret, azt csak egyetlen dolog elégíti ki: ha őt is szeretik. Mással nem lehet „kifizetni”. Mi is tudjuk ezt mindannyian. A szülők a gyermekük viselkedéséből, a házastársak férjük/feleségük visszajelzéséből. Látszólag mintha minden rendben lenne, vannak szabályok, melyeket nem rúgunk fel, de ha belül hiányzik valami, azt érezzük.

Az Isten szeretete mindent megtesz értünk: törvényt adott, adottságot, a Biblia nyelvén: talentumot.

Megajándékozott minden szükségessel, aztán megkérdez, figyelmeztet, próbára tesz, büntet, megfoszt, ítéletet tart. Mindent nekünk adott Jézusban, a Názáretiben. A világtörténelem fordulópontján meglátogathatott volna másképpen is. Mivel törvényét lábbal tiportuk, jöhetett volna pusztító angyalai által végső ítéletet tartani – az idők beteljesedésekor majd így fog jönni. De előbb az Ige testet öltött, hogy angyalok hirdessék:

„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat” (Lukács 2, 14).

Ezzel kívánta akkor és ma itt fölébreszteni az embereket, megérinteni, hogy szívünket magához fordítsa.

Jézus Istennek az utolsó szeretet-kegyelemajándéka az emberiség számára: a gyermek Jézus, a megfeszített Jézus. „Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk, mert úgy gondolta: A Fiamat meg fogják becsülni” (Máté 21, 37).

A teremtett világon egyedül az ember az, aki Isten szeretetét érezni tudja és viszont szeretni, Isten szeretetét továbbadni. Egy csodálatos rózsa nem gyűlöl senkit, de szeretni sem tud. Egyedül az ember adhatja oda viszonzásul szeretetét az őt szerető Istennek. Az ember minden egyebet akar adni, csak azt nem, amit Isten kíván. Ad szertartást, ünneplést, böjtöt, áldozatot, kitalál és fölépít egy óriási rendszert, amit vallásnak nevez, hogy elbújhasson Isten elől. A Szentírás azt tanítja, hogy ne legyünk képmutatók. Ne ünnepet csináljunk. Istennek nincs rá szüksége. Az életünket szenteljük neki, a szívünket adjuk neki. Békétlen világunkban kössünk békét Istennel!

Az ember elhatárolhatja magát Istentől, járhat a maga útján, de csak a saját vesztére.

Ezt a világot Isten teremtette, és az Ő törvényei érvényesek. Ha nem vesszük figyelembe, rosszul tesszük. A világ eseményei is erről beszélnek: igazságtalanság, szegénység, járványok, háború. Valaki egyszer ezt mondta: nem bánná már, ha az emberek nem is szeretnék egymást, csak ne gyűlölnék. Ez az, ami nem működik, ezért veszélyes a közömbösség lelki állapota, mert onnan emberi gyarlóságunk miatt hamar válhatunk irigy és gyűlölködő emberekké.

„Aki nincs velem, ellenem van” (Lukács 11, 23) – mondta Jézus.

Ha nem kell a szeretet, jön a gyűlölet, és még be is csomagoljuk az igazság köntösébe. Remélem, hogy Isten azért engedett ilyen mélyre esni, hogy a megrázkódtatások felébresszenek. Megértsük azt, hogy amit Ő adott Jézusban, a megszületett Messiásban, az nem félretehető:

„…aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3, 16).

Lehet, szabad mindig Őhozzá térni, tanácsot tőle kérni, erőt benne találni, magunkat egészen Őreá bízni.

Áldott karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak!

Zán Fábián Sándor,
a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke

Forrás: karpataljalap.net

Nyitókép: képernyőkép, forrás: TV21 Ungvár