Múljék el e keserű pohár…

„Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te.”

Tizeneggyel indult el a

Gecsemáné kertbe,

szomorú volt nagyon a lelke.

Hárommal ballagott tovább,

míg nőtt az esti árnyék,

távol követte a halál még.

S egyedül vívta, egyedül

a szörnyű éjszakán át

rettenetes haláltusáját.

Világokért magát odadta

megáldozta, de soha még

nem volt ember úgy elhagyatva.

IGAZSÁGOS ISTEN! KEGYELMES ATYÁNK!

Bizonnyal nem volt más mód rá, hogy bennünket undok bűneink miatti haragod, ítéleted elől elfedezz, csak szerelmes FIAD vére által. Hogy köszönjük meg Neked mérhetetlen lemondásodat s JÉZUS KRISZTUS halálig való engedelmességét értünk és az egész világért? Tégy képessé arra, hogy hálából életünket Neked szenteljük. Ámen.