Ne tartsd magadban!

Te ismered a boldogmondásokat? Hegyi beszédként is szokták emlegetni, és azok közé a bibliai tanítások közé tartozik, amelyeket a legtöbben hallottak vagy olvastak már legalább egyszer életükben. Egyszerre felemelő és szívszorító olvasni: engedni, hogy átjárjon az Ige, ami által minden földi nyomorúságra vigasztaló választ ad Jézus – olvashatjuk a teso.blogon.

Boldog a szegény, az éhező, mert nagy öröksége van a mennyben, boldog, aki sír, akit gyaláznak, üldöznek, kiközösítenek, mert vigasztalást nyer. Bármilyen fájdalom, földi nehézség ellenére, vagy épp azért: boldognak nevezi az embert Jézus. De hogyan lehetséges ez? Csakis úgy, kedves olvasó, ha mindezeket az Emberfiáért szenveded el. Mert Jézus megvigasztal, és nagy jutalmat készített el a benne hívőnek. Olyan, mint egy kis ízelítő abból, milyen lesz a Mennyország. Addig, amíg itt vándorlunk a földön, ezzel az ízzel kell táplálkozzunk, és nem levenni a tekintetünket a célról. Mert ha egy pillanatra is másfelé fordulunk, és a körülöttünk dúló viharra figyelünk, süllyedni kezdünk, akár Péter a vízen.

Na de vizsgáljuk meg, mit olvashatunk a boldogmondások (Lk 6, 2-27) után a Szentírásban. Megkaptuk a vigasztaló, biztató ígéreteket, megnyugodhatunk és hátradőlhetünk, innentől minden sima ügy: éljük az életünket és várjuk a mennyei boldogságot, a kárpótlást minden megélt rossz után? Nem egészen így van. Jézus komoly tanítása folytatódik a fejezet további részében (Lk 6, 27-38). Itt már kér, tanít, parancsol, int minket a helyes életre. Felsorolja, milyen viselkedést vár a hívő embertől: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik titeket gyűlölnek, imádkozzatok ellenségetekért, adjatok mindenkinek viszonzást nem várva, ne ítéljetek, ne kárhoztassatok, bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak… Egyértelműen, kertelés nélkül kimondja: „amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük!” (Lk 6,31). Bevallom töredelmesen, számomra vannak nehezen teljesíthető kérések ebben a felsorolásban: gyenge pontok, amiken dolgoznom kell. Minden döntésünk, emberi reakciónk előtt el kellene olvasnunk ezt a tanítást, jól az agyunkba vésni, úgy hiszem, sokkal szebb és emberségesebb lenne ez a világ.

Nemrég egy gondolat nagyon megérintett az egyik igehirdetésben: felelősséggel járni igét hallgatni. Ott akkor úgy éreztem, hideg zuhanyként ért ez a mondat, mert felnyitotta a szememet arra, hogy a tudás felelősség. Amint megismered Isten igazságát, már felelős vagy a tetteidért, és azért, hogy mit kezdesz a hallott igével. Csak csendben helyesled, megtartod magadban, vagy továbbadod, megéled? Nagy felelősség, még nagyobb érték és lelki fegyver a kezünkben Isten igéje. Elgondolkodtam azon, hogy annyi mindent ajánlunk a körülöttünk élő embereknek: egy jó szakember, jól bevált recept, egy kellemes pihenőhely, vagy egy üzletben feltűnő akciós termék híre nagyon hamar szárnyra kel. Miért hallgatjuk el akkor olyan sokszor Jézust és a csodatetteit? Miért nem kürtöljük világgá, hogy milyen nagy ajándékot kaptunk tőle?

Kedves Tesó, ha eddig hallgattál, légy ezentúl te is Jézus hírnöke! Add tovább mindazt a jót, amit Vele megéltél. Éljünk helyesen és felelősségteljesen azzal a tudással, amire Isten felnyitja a szemünket. Ne tartsuk magunkban, nem éri meg rejtegetni. Adjuk tovább másoknak, hogy bennünket is felhasználva növekedhessen Isten országa.

Balázs Krisztina

Forrás: teso.blog