Szent István-napi megemlékezés és kenyéráldás Beregszászban
Szent István napi kenyérünnepet szervezett a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség augusztus 20-án a Rákóczi téren található első királyunk mellszobránál.
1083. óta szinte minden történelmi korban a magyarság ezen a napon emlékezik meg István királyunk szentté avatásáról, s emellett a Magyar Állam megalapításáról.
Nemzeti fővédőszentünk emlékét szentmisével és ünnepi műsorral méltatták. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orosz Géza alpolgármester, valamint Békéssyné dr. Lukács Angéla, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.
A megemlékezés elején Molnár János beregszászi esperes-plébános köszöntötte a jelenlévőket:
– Amikor az államalapítást ünnepeljük, akkor emlékezünk arra a Szent István által ránk hagyott műre, ami halhatatlannak mondható, – kezdte üdvözlő szavait. – Megalapította azt az államot, amely hasonlít a mai evangélium kősziklára épített városára. Kősziklára épített, mert tudatában volt annak, hogy az az ország, melyben itt elkezdünk élni, az majd egy örökkévalóságon át folytatódik Isten országában. Ezért olyan szempontokat, értékeket tartott szem előtt, melyek megmaradnak az örök életre.
Isten országa már itt kezdődik el azok szívében, akik megélik tudatosan az Isten parancsait és az evangélium tanácsait. Azt kívánom, hogy a szent királyunk által elvetett mag meghozza gyümölcsét minden magyar ember életében, – mondta ünnepélyesen az esperes-plébános úr.
A konzulasszony Magyarország Beregszászi konzulátusának köszöntését és Szilágyi Mátyás főkonzul úr üdvözletét hozta el a rendezvényre. Kifejezte örömét afelől, hogy ez a már hagyománnyá vált ünnepség minden évben megrendezésre kerül, és sok lángoló szívet hív a templom előtti térre, a Szent István szobor elé. Bíztatva és lelkesítve a jelenlévőket felhívta figyelmet arra, hogy a magyarok mindig számíthatnak egymásra, bárhol is legyenek, bármilyen távolság is válassza el őket. Végül azt kívánta, hogy az új kenyér legyen az újrakezdés, az új lehetőség szimbóluma minden jelenlévő számára.
Idén az ünnepi szavalat lehetőségét Bonkaló Beáta kapta. Előadásában elhangzott Győrffy Rózsa Árpád imája a honfoglaláskor című költemény. Majd Uszta Adetta és Hapák Alexandra duettje következett, ez alkalommal a Dal Szent István királyhoz című éneket adták elő.
Ezt követően János atya megáldotta a Beregszászi Szerb Pékség által biztosított kenyereket:
– Urunk, Jézus Krisztus, te vagy az angyalok eledele és az örök élet kenyere. Kérünk, áldd meg ezt a kenyeret, mint ahogyan a pusztában az öt árpakenyeret megáldottad. Add, hogy aki ebből eszik, az testének erőt, lelkének üdvösséget nyerjen belőle általad, aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. – hallhatták az áldás szavait, melyek új erőt és reményt öntöttek a szívekbe.
Végül felcsendült a Szózat, miután a szervezők kiosztották a megáldott kenyérszeleteket.
A résztvevők és a szervezők megkönnyebbült szívvel fogyasztották el az eledelt, mivel a nehézségek ellenére megvalósult a megemlékezés: a karantén miatt sokáig kérdéses volt a rendezvény megvalósításának lehetősége, ráadásul az aznapi római katolikus templomban bejelentett bombariadó is hozzáadott egy adag bizonytalanságot az ünnepi légkörhöz.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma