Ünnepi közgyűlés Beregszászon
Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyház püspöke, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Istennek igéjét az Apostolok cselekedetei 11. részének 27. versétől kezdődő igeszakasz alapján. Ebben olyan időket jövendölnek, amikor nagy éhség lesz, és a tanítványok elhatározzák, hogy segítenek a Júdeában lakozó atyafiaknak. Az igehirdető hangsúlyozta, hogy ma is olyan időket élünk – árvizek, természeti katasztrófák, iszapár, gazdasági válság stb. –, amikor embertársaink segítségre szorulnak. Olyan időket élünk, amikor megpróbál bennünket Isten. A szükségben, a válsághelyzetben derül ki, hogy mit tudnak tenni azok, akik Krisztus követőinek nevezik magukat. Oda tudunk-e fordulni szeretettel a másikhoz. Ha igen, ha tudunk egymásért imádkozni, ma is megtörténik a csoda, s milyen jó rácsodálkozni Isten szabadítására ma is!
Mindenkor, így most is kell legyenek folytatói annak a feladatnak, amit Jézus az apostolokra bízott, hangsúlyozta a püspök. S azért lehet folytatás, mert Krisztus feltámadott. Áldja meg az Úr a folytatás reményével az újonnan választott zsinatot, legyen ez a folytatás összekapaszkodás a hitben, legyen magyar nemzeti közösségben való folytatás, legyetek Isten itt élő református népének hűséges elöljárói, kérte Bölcskei Gusztáv.
„Az Úr énnékem őriző pásztorom, nem szűkölködöm” – köszöntötte a zsoltáros szavaival a résztvevőket Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Ez az ige Isten őriző szeretetére, kegyelmére mutat, és hálaadásra buzdít, mondta. Az államtitkár örömmel nyugtázta, hogy a magyar kormánynak van nemzetpolitikája, nemzetstratégiája. Hangsúlyozta: elkötelezettek vagyunk a magyar nemzet, a kárpát-medencei magyarság egységének megteremtésében. Ebben fontos szerepet játszanak az egyházak, ezért is igyekeznek a jövőben megadni azoknak minden segítséget.
A békesség alapvető érték a mi hitünkben, hangsúlyozta beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A békesség kedvéért megbocsátani nemes dolog. De a békesség kedvéért nem adhatjuk fel az igazságot, nem lehet igaza egyszerre Istennek is meg a sátánnak is. Igaz békesség helyett békességet hazudik magának is az, aki megbékél az igazságtalansággal saját békéje érdekében. A hívő ember sorsa az örökös küzdelem – mondta az elnök.
Nagyra értékelte a Kárpátaljai Református Egyház munkáját, szolgálatát Gajdos István, Beregszász polgármestere, az UMDSZ elnöke. Mint mondotta, a református egyház mindenkor, a legnehezebb időben is kiállt a magyar közösség védelmében. Az erős hit adott erőt átélni a történelem viharait. Olyan kőszikla a református egyház, melyre bizton építhet a kárpátaljai magyar közösség, hangsúlyozta a polgármester.
Bihari András, a beregszászi Járási Tanács elnöke abbéli örömének adott hangot, hogy az egyház a gyülekezetek gondozása mellett óriási erőfeszítéseket tesz az ifjúság nevelése érdekében, s a bajban mindenkor elsőként nyújt segítséget. Egyben kifejezte abbéli reményét is, hogy a Kárpátaljai Református Egyház a továbbiakban is őrzője lesz a magyar szónak, nemzeti kultúránknak, nemzeti közösségünknek. Dr. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyház főgondnoka, a Magyar Református Egyház Zsinatának világi elnöke levélben üdvözölte a Közgyűlést.
A közgyűlést és a meghívott vendégeket Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője köszöntötte, majd Ötvös Károly, a kerületi választási bizottság elnöke tartotta meg jelentését a 2010-es választásokról. Ezt követően került sor a KRE Zsinatának beiktatására. A zsinati tagok esküjét Bölcskei Gusztáv püspök vette ki.
A továbbiakban Zán Fábián Sándor püspök mutatta be a Kárpátaljai Református Egyházban folyó sokoldalú munkát. Az ünnepi közgyűlést megtisztelte jelenlétével többek között Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárság kárpátaljai osztályának vezetője, Tóth István, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács oktatási bizottságában elnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a KMPSZ elnöke, Medvigy István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnökének első helyettese.
A KRE közgyűlésén
Az ünnepi istentiszteletet követően a Kárpátaljai Református Egyház Közgyűlése a Rákóczi Főiskola Esztergom termében folytatta munkáját a jegyzők megválasztásával. (A résztvevők Dávid Árpád lelkészt és Sütő József lévitát választotta jegyzővé.) Majd Zán Fábián Sándor püspök tartotta meg éves beszámolóját. Hálát adott, hogy az eltelt húsz évben (1991 márciusában jegyezték be a Kárpátaljai Refromátus Egyházat) Isten templomokkal, parókiákkal, püspöki hivatallal, líceumokkal s más egyházi intézményekkel, igehirdetőkkel, hűséges munkatársakkal, presbiterekkel ajándékozta meg Kárpátalja református népét. Segítőket, támogatókat küldött külföldről és belföldről egyaránt. A püspök úr beszámolójában nagyra értékelte a Magyar Református Egyház kiemelt gondoskodását, törődését, a magyar kormány odafigyelését, a GAW, az Amerikai Presbiteriánus Egyház stb. segítségét, Kárpátalja megyei és járási vezetőinek jóakaratát.
Zán Fábián Sándor hangsúlyozta a történelmi egyházak szerepét a kárpátaljai magyarság megmaradásában. Kiemelte az egyházi iskolák fontosságát. Mint beszámolt róla, az oktatás terén igen nehéz évet hagytunk magunk mögött, hisz azok fenntartása, működtetése egyre nagyobb terheket ró az egyház vállára, mivel az ukrán állam semmilyen támogatást nem nyújt azoknak, és a magyarországi alapítványi pénzek is késve érkeznek meg. E téren mindenképpen el kell érni, hogy az ukrán állam az itt tanuló fiatalok oktatását is támogassa a megfelelő kvóta szerint, illetve a magyar állam is stabil, kiszámítható finanszírozást biztosítson. A feladatok között elsők között említette a megkezdett építkezések (Nagyberegi Református Líceum kollégiumának) befejezését. Hitet tett amellett, hogy a templom és az iskola, ha nem hagyjuk el, bölcsője lesz a hitnek, a nemzet megmaradásának. Az oktatási kérdések között azt is megemlítette, hogy Kárpátalján még mindig lelkészhiány van. Arra kell törekedni, hogy minden gyülekezetnek saját lelkésze legyen. A gyülekezetekről szólva példaként említette a kis gyülekezetek élniakarását. (Zán Fábián Sándor arról is szólt, hogy bár sokan sokallják az egyházjárulék összegét, de tudni kell, hogy a kerületi járulék összege három éve nem emelkedett, így az az összeg elsősorban a gyülekezetek fenntartását segítik.)
A püspök nagyra értékelte a KRISZ, a Sámuel Alapítvány, a nagydobronyi gyermekotthon munkáját. A fiatalokért, a sérült, az árva gyermekekért nem csak tennünk kell valamit, hanem mindent meg kell tennünk, mondta. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy Beregszászon az egyház egy gyermek-rehabilitációs központ működtetését támogatja. Igen fontos munkát végez a diakónia, a csongori Szenvedélybetegeket Mentő Misszió, a cigánymisszió.
Az igaz értékrend kialakításában fontos szerepet kap a sajtó is. A püspök kifejtette: szükség van arra, hogy a Sion Rádió hangja minden lakásban hallható legyen, és szükség van arra, hogy a küldetés még rendszeresebben – heti jelleggel – jelenjen meg.
Zán Fábián Sándor beszámolt az egyház anyagi helyzetérő is, és felvázolta a feladatokat, melyek megoldásához Isten segítségét és áldását kérte.
Héder János főjegyző a közgyűlés elé terjesztette a felszentelésüket kérő lelkészek kérvényét, majd a bemutatkozást követően szavazásra került sor. Az ünnepi közgyűlés időpontját szeptember végére tűzték ki, s azon Szimkovics Tibor, Stefán Zoltán, Kovács Gyula és Barta Ferenc felszentelésére kerül majd sor.
A közgyűlés közös imádsággal ért véget.
Forrás: reforamatus.com