Vasárnapi üzenet

A húsvéti szent időben van egyházunk. Sajátságos ez a liturgikus időszak. Ahogyan a neve is jelzi, ezekben a hetekben a húsvét ünnepe miatti öröm tölti el a szívünket. Krisztus egyháza ötven napon keresztül tartja a húsvéti időt, egészen pünkösd ünnepéig. Ezekben a hetekben a szentmiséken azokat a szentírási részeket hallhatjuk, melyek megerősítenek bennünket a feltámadásba és a Feltámadottba vetett hitünkben. Azoktól a tanúktól hallhatjuk ezeket, akik személyesen találkoztak a feltámadott Jézus Krisztussal, sőt együtt is étkeztek vele, ahogy ezt Szent Péter apostol is kifejti. Húsvét negyedik vasárnapja mindig is egy speciális vasárnap a húsvéti időn belül. Ezt a vasárnapot a liturgiában a jó pásztor vasárnapjának nevezzük, amikor is a következő igéket olvassuk Szent János evangéliumából a szentmisén: „Én vagyok a jó Pásztor. A jó Pásztor életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó Pásztor. Ismerem enyéimet, és az enyéim ismernek engem – mint ahogy az Atya ismer engem, és Én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni fognak a szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól” (Jn. 10, 11–18.)

Jézus tehát az a jó Pásztor, akit az Úr már az Ószövetségben megígért a próféta által, amikor kilátásba helyezi, hogy olyan pásztort támaszt népe számára, aki az Ő szíve szándéka szerint vezeti népét, és gondoskodik róla. Jézus Krisztus ez a Pásztor, aki halálával legyőzte a halált, és feltámadva örök dicsőséget szerzett, akinek nyájához tartozunk mindannyian. Ő hozta meg számunkra az üdvösséget és az istengyermekséget. Rá kell hallgatnunk, és Őt kell követnünk, hogy üdvözüljünk.

Ugyanakkor ebben az esztendőben húsvét negyedik vasárnapján imádkozunk templomainkban a jó termésért a búzaszentelés szertartásában. Szent Márk evangélista ünnepéhez kötődik ez a szép szertartás egyházunkban. Ez a nap ebben az évben éppen húsvét negyedik vasárnapjára esik. A keresztény ember tudja azt, hogy csak Istenben bízva és Isten áldását elnyerve koronázhatja siker a munkáját és minden fáradozását. A zsoltáros ezt mondja: „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik felette” (Zsolt. 126, 1–2). Mi is ezen a vasárnapon könyörgünk az Úrhoz, hogy áldja meg és segítse kegyelmével minden munkánkat és igyekezetünket.

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Molnár János
beregszászi esperes-plébános