Vasárnapi üzenet
„A Te oltalmad alá sietünk, istenszülő Szűz, meg ne vesd szükségünk idején könyörgésünket, hanem szabadíts meg minden veszedelemtől, mint áldott és szeplőtelen” – ezzel az ősi és közkedvelt imával fordul görögkatolikus szertartásunkban a hívő ember az Istenszülőhöz. Talán azért is aktuális beszélni az Istenszülőről mint oltalmazóról, mert október 1-én ünnepeljük az Istenszülő oltalmának az ünnepét. De miért is nevezzük Máriát oltalmazónak? Ennek talán legfőbb oka az, hogy a kereszténység történelmében az Istenszülő nagyon sokszor segített az embereken, csodálatos módon megmentve őket különféle veszélyektől, bajoktól. Ez természetesen azért történt meg, mert a hívő emberek Szűz Máriához mint mennyei Édesanyához fohászkodtak. Egy édesanyának pedig talán az az ösztönös feladata, hogy megoltalmazza gyermekeit minden rossztól. Az Istenszülőt pedig azért tudjuk megszólítani mint mennyei Édesanyát, mert Jézus Krisztus Őt nekünk anyánkul adta a kereszten.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Isten nem szeret bennünket eléggé, vagy hogy Isten nem tudja, hogy bajunk van, ha Márián keresztül el nem panaszoljuk neki. Azt sem jelenti, ha egyenesen az Istenhez fordulnánk kérésünkkel, akkor nemleges választ kapnánk. Szó sincs ilyesmiről. Sőt, minden kegyelem csakis Istentől ered, viszont gyakran az Istenszülő kérésére, közbenjárására. Hisz emberi mivoltunkból kiindulva mindannyian ismerjük azt a gyermeki bizalmat, amit egy kisgyermek érez édesanyja iránt. Egy kisgyermek nem azért kér olykor-olykor valamit édesapjától anyukája közbenjárásán keresztül, mert fél az édesapjától, hanem azért, mert valahol ösztönösen közelibb kapcsolatban van azzal, aki őt 9 hónapig a szíve alatt hordozta. Ez természetes és jó dolog. A gyermek és az édesanya közötti kapcsolat ez egyik legcsodálatosabb a világon. Amikor meghal valakinek az édesanyja, az mindig nagy fájdalommal jár, s ennek a fájdalomnak az egyik része az, hogy az adott személyt már senki nem fogja úgy szeretni, mint egy édesanya.
A mi kapcsolatunk a boldogságos Istenszülővel egy gyermek és édesanya közötti kapcsolat. Bizalommal fordulunk hozzá, gyengéd és mélyreható anyai szeretetében elmerülve mélységes bizalommal kérjük mennyei Édesanyánkat arra, hogy oltalmazzon benünket, hogy kérje ki a mi mennyei Atyánktól azokat a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségünk van az életünkben. Forduljunk mindig Szűz Máriához megingathatatlan gyermeki bizalommal, hogy kérje ki számunkra a legfőbb jót, hogy vele legyünk a mennyországban, s örökké együtt dicsőítsük az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Ámen.
Dr. Szolánszky Ágoston
görögkatolikus pap
Forrás: karpataljalap.net