Vasárnapi üzenet: A szamariai asszony története

Útközben Szamaria egyik városába, Szikárba érkezett, közel ahhoz a földhöz, amit Jákob adott fiának, Józsefnek. Ott volt Jákob kútja. Jézus a megtett úttól fáradtan leült a kúthoz. Ez a hatodik órában történt. Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: „Adj innom.” Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. (Jn 4, 3-8) Nem tudom, hogy ki mennyire olvassa a bibliát, de úgy gondolom, hogy mindnyájunk bibliaismerete lehetne alaposabb. Viszont a Szentírás néhány alapüzenetét nagyon jól ismerjük. Ilyenekre gondolok: Isten mindenkit szeret. Istennek mindenki fontos. Isten mindenkit szeretne örök életben részesíteni. Isten nem személyválogató. Az előbbi mondatok valóságossága a szamariai asszony történetében tetten érhető. Ugyanis Jézus Krisztus, aki Isten egyszülött fia, mindezt tökéletesen felmutatta a szamariai asszonnyal való találkozásakor. A Bibliának egy nagyon figyelemre méltó története és üzenetek sokasága van benne. Isten mindenkit szeret. Jézus az akkori világ szokásait, törvényszerűségeit teljesen átlépi. A zsidó férfi nyilvános helyen még a feleségével sem beszélgethetett, nem hogy egy idegen asszonnyal. A történetben pedig Jézus maga szólítja meg a szamariai asszonyt, aki igen szokatlan időpontba ment vízért, hisz általában reggel és alkonyatkor mentek vízért az asszonyok. Felmerül annak a lehetősége is, hogy az asszony a közösségben is kitaszított volt, hisz nem a többiekkel megy vízért, ahol egymásnak segítettek vízhúzáskor. Azt, hogy Isten keresi, és személyválogatás nélkül szereti, sőt üdvözíteni akar minden embert, jól látjuk ebből a történetből. Istennek mindenki fontos, Ő nem személyválogató. Jézus nyitott volt mindazok irányába is, akik Istentől távol éltek, akik nem is hittek Istenben. Nem kerülte el nagy ívben az ilyen embereket, hanem igyekezett kapcsolatba kerülni velük. Célja ugyanis nem kevesebb, mint hogy a megváltás örömhírét elmondja, közel vigye mindenkihez. Jézust nem zavarja az a tény, hogy a szamariai asszony nem közülük való, nem azt az elvet vallja, nem úgy él, nem úgy gondolkodik. Számára a szamariai is ember, aki megváltásra, Isten kegyelmére szorul. Nem nézi a más népcsoporthoz való tartozást, nem nézi az évszázados gyűlöletet, egyszerűen meg akarja nyerni Isten országa számára ezt az asszonyt. Jézus mindenkit meg akar nyerni az Isten országa számára, téged is. Isten mindenkit szeretne örök életben részesíteni. Jézus a helyes istenkeresésre azt mondja, hogy nemcsak „Lélekben”, hanem „igazságban” is kell imádni az Atyát. Ezt kétszer is megerősíti, és hangsúlyozza, hogy „az Atya ilyen imádókat keres magának”. Akitől távol áll az igazmondás az nem kap bebocsátást Isten országába! Jézus lépésről lépésre tárja fel előttünk Isten országának titkait, és ahogy az feltárul, az ember gondolkodása megváltozik. Egressy Miklós jánosi parochus