A lakosság fele nem bízik a rendőrségben
Mire jogosult az intézkedő rendőr, s mire az állampolgár? Az egyre szaporodó lakossági panaszok nyomán nem árt, ha tisztában vagyunk törvény adta jogainkkal.
Jogvédők és ügyvédek az ukrán rendőrség legnagyobb problémájának egybehangzóan a személyi állomány felkészületlenségét tekintik. Ezzel magyarázzák, hogy a közúti ellenőrzések eredményeként kiszabott büntetések oly nagy százalékát sikerül megsemmisíteni bírósági eljárás során, s ez az oka, hogy annyi a jog- és szabálysértés a közigazgatási jegyzőkönyvek összeállításakor, a rendőri intézkedések során. Sajtóinformációk szerint volt már rá példa, hogy az intézkedő rendőr azzal sem volt tisztában, miszerint az őrizetbe vett állampolgárnak joga van ügyvédhez. Így azután nem csoda, ha sokan csak pénzbehajtó és erőszakszervezetként tekintenek a rendőrségre, a lakosságnak majdnem a fele nincs bizalommal irántuk. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint 2010 végén a megkérdezettek 45,7 százaléka az állampolgári jogok megsértői közül a rendőrséget sorolta az első helyre.
Eközben a belügyi dolgozók a szó szoros értelmében egy hadseregnyien, mintegy 300 ezren vannak, ami körülbelül másfélszerese a hadsereg létszámának. Ukrajnában még az elítéltek is kétszer kevesebben vannak, mint a milicisták. Az egy állampolgárra jutó rendőrök aránya Ukrajnában egyike a legmagasabbaknak Európában. Országunkban 100 ezer lakosra 644 rendvédelmi dolgozó jut, míg például a lényegesen fejlettebb Csehországban 412, Németországban 300, az óceánon túl, az USA-ban pedig 228.
Az óriási létszám, a lakosság bizalmatlansága és a szakmai tevékenység alacsony színvonala miatt ma már a Belügyminisztériumban is a reformok szükségességét emlegetik. A szóbeszéd szerint egyharmadával, azaz mintegy 200 ezerre csökkentenék a személyi állományt, s a maradókat megtanítanák arra, miként kommunikáljanak megfelelően és szabályosan az állampolgárokkal. A szakértők azonban nem hisznek abban, hogy csupán létszámleépítéssel és néhány illemtanórával sikerülne áttörést elérni a honi rendőrségnél. Grúziában a rendőrség teljes és gyökeres átszervezésével értek el alapvető változást ezen a téren, például teljesen megszüntették a milíciát és a közlekedésrendészetet, egységes rendőrségi járőrszolgálatot hozva létre helyettük. Kétséges azonban, hogy Ukrajnában az illetékesek készek lennének az ennyire mélyreható változásokra, mutatnak rá elemzők.
Addig is, míg a reformok eredményre vezetnek, az a legcélravezetőbb, ha mindenki alapvető önvédelem gyanánt jól bemagolja a jogait, többek között azt, milyen jogokat biztosítanak a törvények a rendőröknek az állampolgárokkal való érintkezéskor, s mire van joga az állampolgárnak válaszképpen.
A rendőrségnek jogsértés elkövetésének gyanúja esetén jogában áll ellenőrizni a polgárok személyazonosságát igazoló okmányokat. A polgár ugyanakkor megkövetelheti, hogy a hozzá forduló rendőr bemutatkozzék, azaz megmondja vezeték- és keresztnevét, rangját, valamint felmutassa igazolványát.
A milícia munkatársainak jogában áll átvizsgálni a polgárokat és a náluk lévő tárgyakat, a közlekedési eszközeiket; lefoglalhatják azokat a dokumentumokat és tárgyakat, amelyek tárgyi bizonyítékként szolgálhatnak, vagy egészségkárosításra alkalmasak. A polgárnak azonban tudnia kell, hogy a személyi motozást csak vele egynemű, meghatalmazott személy végezheti, két, ugyancsak vele egynemű tanú jelenlétében. A személyi motozásról, a csomagok átvizsgálásáról jegyzőkönyv készül vagy bejegyzés történik e tényről az adminisztratív jogsértésről, őrizetbe vételről felvett jegyzőkönyvben.
Amennyiben nincs mód jegyzőkönyv felvételére az adminisztratív szabálysértésről a jogsértés elkövetésének helyszínén, a jogsértőt bekísérhetik a rendőrségre.
A polgároknak őrizetbe vételkor vagy letartóztatáskor jogukban áll megtudni letartóztatásuk okát és motívumait. A rendőrség munkatársai kötelesek tájékoztatni a polgárokat arról, hogy jogukban áll a bíróságnál fellebbezni letartóztatásuk ellen.
A rendőrség munkatársainak jogában áll őrizetbe venni, s az e célra szolgáló speciális helyiségekben fogva tartani:
– a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyeket;
– az adminisztratív szabálysértést elkövetőket (legfeljebb három órára – indokolt esetben legfeljebb három napra);
– a jogos rendőri követelésnek ellenszegülő személyeket (legfeljebb 24 órára);
– az ittas állapotban nyilvános helyen tartózkodó személyeket, amennyiben megjelenésük sérti az emberi méltóságot és a közerkölcsöt vagy amennyiben elveszítették az önálló közlekedés képességét, esetleg kárt tehetnek másokban vagy önmagukban (a speciális egészségügyi intézménynek vagy a hazaszállításra való átadásig);
– a mentális zavar jeleit mutató személyeket, akik veszélybe sodorják magukat vagy környezetüket (az egészségügyi intézménynek való átadásig, de legfeljebb 24 órára);
– a kábítószerek és pszichotrop anyagok kezelésének szabályait megsértő személyeket (legfeljebb három napra).
Az adminisztratív őrizetbe vételről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben feltüntetik felvételének helyét és időpontját; a jegyzőkönyv összeállítójának teljes nevét, beosztását; az őrizetbe vett személy adatait; az őrizetbe vétel idejét és okait. A jegyzőkönyvet aláírja összeállítója, valamint az őrizetbe vett személy is. Amennyiben az őrizetes elutasítja a jegyzőkönyv aláírását, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben.
A rendőrségnek legkésőbb két órával az őrizetbe vételt követően tájékoztatnia kell a polgár hollétéről annak rokonait, védőjét, valamint munkahelye, oktatási intézménye adminisztrációját. Az őrizetbe vett személy számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy védhesse önmagát, vagy lehetővé kell tenni, hogy ügyvédet fogadjon.
Amennyiben az őrizetbe vett személy jelzi, hogy ügyvédre van szüksége, a rendőrség munkatársainak nincs joga a védő megérkezéséig bármiféle magyarázatot vagy vallomást követelni tőle. Amennyiben a rendőrség munkatársai nem tartják be a vonatkozó jogszabályokat, a jogaiban sértett polgárnak vagy ügyvédjének jogában áll kártérítést követelni ezért bírósági úton.
Forrás: kárpátaljalap