A szemünk előtt zajlik egy egyházszakadás
Leszakadnának az orosz egyházról, és megteremtenék független ortodox egyházukat az ukránok. Ez lenne a keleti és nyugati kereszténység különválása óta a legjelentősebb autokefália. Mi vezetett a szovjet időktől a mostani helyzetig?
Bár az ortodox világban nincs olyan egységes központ és vezető, mint a római katolikusoknál a Vatikán és a pápa, vitás kérdésekben mégis a konstantinápolyi pátriárka, vagy szinódus dönt. Az isztambuli szinódus az ukrán kérelmet helyénvalónak találta, és elismerte mindhárom ukrán ortodox egyházat, azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el. De vajon mi vezetett a szovjet időktől a mostani helyzetig egyházi vonatkozásban?
A Szovjetunió szétesése után is a moszkvai, az orosz ortodox egyháznál a pravoszlávság, illetve az ortodoxia politikai fegyverré vált. Ezt befolyásolják, és ezzel tudatosítják a balkáni népekben azt, hogy hol a helyük, hogy hová kell tartozniuk – mondta Tütünkov Jordán, a Metropolitan Egyetem adjunktusa az M1 Világ című műsorában.
Lehetetlen a kapcsolatok folytatása
A kettészakadás szakértők szerint egyértelműen tükrözi az orosz-ukrán politikai kapcsolatok alakulását is. Emellett annak is politikai jelentősége van, hogy Konstantinápoly rábólintott az ukrán pravoszláv egyház függetlenedési kérésére. Így ugyanis Moszkva elesett attól a lehetőségtől, hogy az ortodox egyház irányítását kézbe vegye.
Az ukrán politikai és egyházi vezetők a leválást azzal indokolták, hogy Oroszország politikai célokra használja fel az ortodox vallást. Ezzel szemben az orosz oldal azt az álláspontot képviseli, hogy Ukrajna egyházi függetlenedési törekvése valójában belső vallási feszültségekből eredeztethető, az ukrán egyházon belüli különválások pedig az ellentéteket és a széthúzást mutatják.
Az ukrajnai ortodox egyházról szóló vita miatt az orosz ortodox egyház megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal. Az orosz szinódus szintén lehetetlennek minősítette a kapcsolatok folytatását.
Sok még a feladat
A szakértő véleménye szerint a függetlenedési törekvések és feszültségek ellenére az ortodox egyház teljes szétesésével nem kell számolni.
Az eddigi példák azt mutatják, hogy nem nagyon volt még végső szakadás a pravoszláv egyházon belül. Ugyanilyen szituáció volt az 1990-es évek végén, amikor az észt-ortodox egyház autokefáliát kapott. Akkor az oroszok fenyegetőztek, hogy megszakítják a kapcsolatukat Konstantinápollyal, mint ahogy most is tették, viszont végül is nem történt semmi – magyarázata Tütünkov Jordán.
Ahhoz, hogy az ukránok megalapítsák az ukrán ortodox egyházat még nagy feladat áll előttük. Egyesíteniük kell szervezeteiket, és vallási vezetőt kell választaniuk.