A vesztegzárak hátulütői

Az elmúlt években szinte rendszeressé váltak az őszi és téli időszakban az iskolai kényszerszünetek. Alig szoktak vissza az iskolapadba a nebulók a decemberi „pihenő” után, a hét elején a megyeszékhelyen ismét otthon kellett maradniuk.

Mint azt Volodimir Markovics, a megyei Köjál főorvosa lapunknak elmondta, Kárpátalján tízezer lakosra jelenleg 40,5 influenzás jut, ami 8,1 százalékkal alacsonyabb a járványküszöbnél. Ungváron és a Szolyvai járásban azonban a betegek száma meghaladja ezt az arányt. Így az Ungvári Városi Járványügyi Bizottság döntése értelmében a hét végéig huszonnégy iskolát és további tíz oktatási-nevelési intézményt bezártak. A korlátozó intézkedések további menetéről holnap döntenek.

A laboratóriumi elemzések során többnyire a szezonális influenza A és B típusát mutatják ki, de a parainfluenza, az adeno­vírusok és a rhinmovírusok is terjednek a lakosság körében. A megyei infekto­lógiai kórházban három H1N1-gyel fertőzöttet tartanak nyilván, közülük kettő terhes kismama. Mindegyikük ungvári lakos, állapotuk kielégítő.

A karantén komoly befolyással van az oktatás menetére.

– Elöljáróban leszögezném, a tantervet mindenképpen teljesíteni kell. Ez a kiindulópont – fejti ki Kovács Péter, az Ungvári Drugeth Gimnázium igazgatója. – Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, mekkora csúszást kell majd ledolgozniuk a kollégáknak. Csütörtökön vagy pénteken dől el, hogy a héten befejeződik-e a vesztegzár vagy sem. Erre a Köjál szakemberei, illetve a város gyermekorvosai fognak ajánlást tenni, a végső döntést pedig az oktatási bizottság hozza meg. Ebbe nekünk, intézményvezetőknek nincs beleszólásunk. Ugyanakkor nem titkolom, ha az iskolákban a jövő héten is szünetel az oktatás, nem leszünk könnyű helyzetben.

– A korábbi esetekben hogyan teljesítették a tantervet?

–  Egy ízben olyan elképzelés született, hogy az éppen esedékes tavaszi szünidőt be kell áldozni a cél érdekében. Csakhogy ennek előtte megérkezett az oktatási és tudományos minisztérium rendelete, miszerint a gyerekeknek joguk van a pihenésre, így a tavaszi szünidőre is, azaz ekkor nem lehet bepótolni a lemaradást. Elvileg felmerülhet olyan lehetőség is, hogy minden osztályban naponta eggyel növelik az óraszámot. Csakhogy: míg például a 6. osztályban ebből hat van, akár be is vezethető a hetedik óra, a végzősök esetében a tanulók mindennap hét órában koptatják az iskolapadot. Azaz maximum heti egy esetben lehet bevezetni a nyolcadikat, de többször már nem. A program így is zsúfolt. Másképp a kérdést nem lehet megoldani, minthogy egy órán kettőnek az anyagát kell átvenni, még akkor is, ha szinte alig jut idő a begyakorlásra, a rendszerezésre. Maradnak a szombati napok, amelyeken ledolgozható a lemaradás. De még egyszer hangsúlyoznám, a hogyanra a városi oktatási bizottság adja meg a választ.

– A vesztegzár miatt csökken-e a pedagógusok bére?

– Megkapják a fizetésüket, de annyi órát kell tölteniük a tanintézményben, amennyivel az adott időszakban rendelkeznek.

Míg a gyerekek örülnek a plusz szabadnapoknak, a szülők igencsak rossz néven veszik a korlátozó intézkedést.

– Egy hét- és egy tizenkét éves fiam van. Tapasztalataim szerint a karantén után szükségük van bizonyos időre, mire visszazökkennek a megszokott ritmusba. Felügyeletük miatt kénytelen vagyok több időt otthon tölteni, amit nem vesznek jó néven a főnökeim. Ha viszont magukra hagyom őket, nyugtalan vagyok miattuk. Egyszóval senkinek sem jó ez a gyakori oktatási szünet – nyilatkozta lapunknak az ungvári Balogh Zsuzsanna.

Forrás: kiszo.hhrf.org