Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi vezetése jobb az előzőnél

Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, Volodimir Zelenszkij elnök magasan a legnépszerűbb politikus, és az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre – derült ki két neves ukrán szociológiai intézet, az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ végzett felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé.

A december 13-18. között 2017 résztvevővel végzett felmérésben a megkérdezettek 43 százalék válaszolta azt, hogy a jelenlegi vezetés jobb az előzőnél, míg 34 százalék szerint semmiben sem különbözik és csupán 13 százalék vélekedett úgy, hogy rosszabb a korábbinál.

A megkérdezettek nagy többsége szerint a közeljövőben nem várhatók tömeges demonstrációk. Negyven százalék szerint ennek igen kicsi a valószínűsége, 34 százalék biztos abban, hogy nem lesznek tüntetések. Ezzel szemben 16 százalék valószínűnek nevezte, hogy a nagyvárosokban lesznek tömeges tiltakozó megmozdulások, közülük három százaléknak meggyőződése, hogy biztosan lesznek. A résztvevők 16 százaléka kész lenne részt venni demonstrációkon, de csak négy százalékuk választotta azt a választ, hogy „mindenképpen ott a helye”. Ugyanakkor 71 százalék kijelentette, hogy nem kíván részt venni tüntetéseken.

Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnököt 46 százalék nevezte az „év politikusának”. Mögötte jelentősen lemaradva a második helyen végzett hivatali elődje, Petro Porosenko volt államfő, akit a válaszadóknak csupán a 7,5 százaléka nevezett meg az „év emberének”. Egy évvel korábban Porosenko egy ugyanilyen felmérésben még 16 százalékos eredményt ért el. A harmadik Julija Timosenko volt kormányfő, az ellenzéki Haza párt vezetője lett 3,3 százalékos eredménnyel, 2,8 százalékot kapott Dmitro Razumkov házelnök, és 2,7-et Jurij Bojko, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt vezetője. A megkérdezettek 24 százaléka nem tudott egy politikust sem megnevezni.

Az idei év fő politikai eseményének 57,8 százalék az elnök- és parlamenti választásokat nevezte meg, 8,1 százalék a szeptemberi ukrán-orosz fogolycserét és 5,2 százalék a „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország december 9-én Párizsban megtartott csúcstalálkozóját. 16 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.

A jövő évre meglehetősen derűlátóan tekintenek az ukránok: 51 százalék reméli, hogy 2020-ban több jó fog történni, mint rossz. Húsz százalékuk pedig egyenesen biztosra veszi, hogy a következő év jobb lesz az ideinél, és csupán 16 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. A többségük bízik a nemzeti valuta, a hrivnya erősödésében, de nem tartják valószínűnek, hogy sikerül visszafogni a korrupciót, biztosítani a tisztességes igazságszolgáltatást, csökkenteni a bűnözést, a rezsiköltségeket. Túlnyomó többségük nem gondolja, hogy bármilyen – elnök- vagy parlamenti – előrehozott választás, illetve kormányváltás lenne jövőre. A megkérdezettek nagyjából fele-fele arányban voltak megosztottak a Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezésének esélyét, az életminőség és az üzleti körülmények javulását illetően.